Közép-dunántúli Piros - Oroszlány-Szár VII. rész

Az év végéhez közeledve, lehet hogy az utolsó túra volt ez ebben az évben. Tavaly nagyjából ez idő tájt jártunk erre Pasztával. Most, mivel emberünk a világ másik felén Chilében dolgozik, ketten indultunk Bátorral a KDP vértesi szakaszának lezárására. A táv nagyjából 20 km volt. Busszal érkeztünk Oroszlányba. Az első megálló Majk volt, ami főleg a műemlékegyütteséről vált híressé.

Majki remeteség

A következő megálló Vértessomló volt. Eddig többnyire csak áthaladtunk rajta autóval, mikor mentünk Várgesztesre sziklát mászni, de most alkalmam volt egy picit jobban szétnézni a faluban. Nagyon rendezett sváb faluról van szó, többnyire ma is ők lakják, kevés a betelepült család. Én a művelődési házban pecsételtem, nagyon kedvesek voltak. A falun áthaladva két háznál is disznóvágás volt, össze is futott a nyál a számban... A településről kiérve hosszú emelkedő következett. Kereszteztük a K jelzést. Innen egy széles erdészeti úton kell tovább menni. DE! Egy irtás lesz majd bekerítve balra. A jelzések eltűnnek. Itt ha lementek közvetlen kerítés mellett a Mocsár-rétre, jobbra lesz egy magasles és ettől balra, meg fogjátok látni a K+ jelzést. Erre menjetek tovább, hamarosan láttok majd újra P jelzést is. A következő megálló a Szép Ilona-forrás volt. Gyorsan ittunk-ettünk, mert a hőmérséklet -6 fok volt és kezdtem fázni.

Szép Ilona-forrás

Egy erősebb emelkedő után felértünk a Körtvélyes sasbércére ami jellegzetes morfológiai forma itt a Vértesben. A talaj a lefagyott pára miatt, nyíltabb részeken korcsolya pályává változott, ami rendesen belassított minket. Az erdő amúgy a nagy köd ellenére is nagyon szép volt.

Téli Vértes

A Körtvélyes csúcsát (480m) kihagytuk, mert a pára miatt úgyse láttunk volna semmit. Az út elkezdett lejteni és ki is értünk a ködből. A Vértes déli lejtőire jellemző mediterrán jellegű karsztbokor erdők között ereszkedtünk lefelé.

1 óra múlva beértünk Szárra, bőven busz indulása előtt. Jöhetett a jól megérdemelt sör+unicum combó.
A jelzések nagyjából mindenhol jók, kivéve a Mocsár-rétnél. Ezzel a 296 km-es KDP-ből 228 km-t legyalogoltunk, folytatás a Gerecsében.
A túra képei itt.

Téli kéktúra a Vértesben

..valójában nem téli túra volt, hiszen a túra időpontjában már javában április volt, egészen pontosan:

De a március közepén-végén esett extra hó megnyújtotta a telet, ezért egy újabb havas túrát terveztünk be túratársammal. A bizonytalan terep miatt egy Székesfehérvárhoz közeli szakaszra esett a választás: így szombat reggel már Szárligeten voltunk. Itt gyors bélyegzés, majd a klasszikus filmben is látható fatelep és focipálya mellett elhagytuk a falut. A Birka Csárda bezárt épülete mellett léptünk át a Vértesbe, ahol néhány lépés erejéig betonúton haladtunk. A birkaistállóknál kell áttérni a vízfolyáson és továbbmenni Csákányospuszta felé. Mind az alsó táborhely, mind a felső részen lévő ház kihaltnak tűnt, senkivel sem találkoztunk. Egyre nagyobb hóban haladva tértünk be a Mária-szakadékba. Bő félórás kaland után sikerült végigmenni rajta, mint például a képen:

(egy jó pszichomókus persze ilyenkor is beszél :) )

A felső végén találkoztunk a K+ jelzéssel. (Csákányospuszta felé tér ki a szakadék elől) Innen már csak pár lépés távolságra volt a körtvélyesi erdei temető. Pár perce megálltunk - végtelen nyugalmat áraszt a hely.

A kék itt ér ki az erdei betonútra, hogy egy bő kilométerrel később letérjen róla. Erdős és erdőirtásos szakaszok váltották egymást, mire elértünk Vitányvár romjaihoz. Mivel túratársam nem járt még itt, kikapaszkodtunk a várhoz néhány fotó erejéig.

A vártól "toronyirányt" mentünk le a völgybe, ahol pár lépéssel később már Rockenbauer Pál emlékfájához értünk. Egy gyors, fészbúkos fotó után mentünk tovább, Szarvaskút felé. A forrás szerencsére folyt - bár elegendő víz volt nálunk. Egy késői reggeli vagy ha úgy tetszik: korai ebéd volt a program. A kéktúra a gázvezeték mellett halad - de látva a völgyben lévő állapotokat úgy döntöttünk, hogy a betonúton tesszük meg a távot Mátyás-kútig. Íme a pihenőház és környezete:

A kúttól a kék kapaszkodni kezd felfelé, majd kanyarokat téve a Vajda-temetőnek nevezett részen, elértünk a kilátópont (K∆) aljához. Túratársam nekiereszkedett, én pedig felléptem a Zsigmond-kőre. Íme a táj:

Pár fényképpel később már ereszkedtem is vissza a Lófő-völgybe: túratársam a várgesztesi kocsmában várt meg. Egy gyors lélekmelegítő után mentünk tovább. A várhoz most nem kapaszkodtunk fel - legközelebb..:) A kék innentől lett igazán izgalmas.. A Cseresznyefa-hajtásnak nevezett részen kvázi patak volt a túraösvény: előbb árral szemben haladtunk, majd a bő kilométerrel később árral együtt. Tocsogós bakancsokban értünk ki a Német-völgybe, ahol nem volt sokkal jobb a terep, de legalább vízszintes.. A műútra kiérve pár lépés csak Kőhányás és az újabb pecsét.

Innen Gánt felé vettük az utat - a tervezett szakaszt magunk mögött tudva. A térkép és a valóság kissé eltért jelzések tekintetében, de szerencsére nem volt gond az útvonallal - hála a Vértes 50-es emlékeknek.. :) A települést elhagyva több vadat is láttunk, szerencsére nem nekünk kellett futnunk.. Ezen a szakaszon hó már nem sok, ellenben egyre növekvő sár az volt. Szerencsére a faluban már vártak minket:

A tervezett buszt szerencsésen elértük - de kocsmázás elmaradt sajnos..

Legközelebb.. :)

A nap képei itt. Egy korábbi téli túra itt.

Mászónapló - Csókakő 13.05.29.

Rövid délutáni mászásra ugrottunk ki Csókába (Paszta, Laca). Nem másztunk csak 2 utat. Ennyire volt idő.

• Stefi útja V+ (RP) szerintünk csak V
• Tapéta VI (TR)

Stefi V+ és Laca

Paszta a Tapétában VI

Mászónapló - Várgesztes 13.05.18.

Szombaton végre megint "kitámolyogtunk" mászni. Ezúttal is Gesztes volt a cél. Egészen elememben Pasztával ellentétben (bocsi Bélám :)). A kurv@ sok sérülés után már rám fért némi siker. Az alábbi utakat másztuk.

• Falusi turizmus V (RP)
• Előre! V (RP)
• Karos VI (TR)
• Három grácia V+ (on sight RP) Laca
• Derékszögek 1 VI- (TR)

Előre! V Paszta mesterrel

Remélem hamarosan valami komolyabb mászókalandról is beszámolhatok.
Uff. Laca voltam.
Kéktúrázoknak: A kocsmában Tóth Aladárnál (Ali) meglehet szállni, egyelőre csak sátorhely és fürdő van, de 1-2 hónapon belül lesz vendégszoba is ugyanitt. Telefon: 06-20-216-3201

Mászónapló - Várgesztes 13.03.09.

Előző heti mászásunkat folytatván, ismét Gesztes volt a cél. Várt jó idő elmaradt, így egész nap párás ködös időben volt részünk, de a fal legalább száraz volt. Ismét ketten voltunk (Paszta, Laca). 6 utat másztunk.

• Malacka IV (RP)
• Zsebibaba V- (RP)
• Gubanc V+ (RP)
• Szék repedés V (TR vagy szovjet)
• Falusi turizmus V (RP)
• Előre! V (RP)

Gubanc V+ (a kötél vonala)

Falusi turizmus V (kék), Szék repedés V (sárga)

Több fotót nem készítettünk, mivel zseniálisan otthon hagytam fényképzőgép memória-kártyáját. :(

Mászónapló - Várgesztes 13.03.02.

A kora tavaszi időjárásnak köszönhetően március első hétvégéjén a várgesztesi sziklákat kerestük fel. 4 utat másztunk előre.

•  Zsebibaba V-
•  Tigris IV
•  Bruchner Szigfrid V
•  Kalandra fel! V

Nagy történeteket nem tudok hozzátenni. Beszéljenek helyettem a képek.

Paszta és Zsebibaba

Tigris(piros), Zsebibaba(sárga)

Kalandra fel(piros), Bruchner Szigfrid(kötél vonala)

További fotók itt.

Közép-dunántúli Piros - Mór-Oroszlány V.rész

Az év záróakkordjaként jöjjön a 2012-es év utolsó túrája. Ismét a KDP újabb szakasza következett. December 28-án reggel indultunk (Paszta, Laca, Bátor) busszal Mórra, a cél Oroszlány volt. A táv 21 km volt, a szintemelkedést passzolom, de jórészt csak a túra elején volt amíg felértünk a Vértes fennsíkjára. A P jelzés itt a hegység Ny-i oldalán halad végig. A Vértes főleg dolomitokból és mészkövekből épül fel, fennsíkját a törések mentén bevágódó völgyek és medencék szabdalják. Rendkívül változatos növényvilágában és állatvilágában közre játszik, hogy a déli lejtők mediterrán jellegűek, az északiak pedig atlantikusak. Jó példa erre a Fáni-völgy, ami fokozottan védett természetvédelmi terület, de a Vértes nagyobb része is tájvédelmi körzet. A már említett kaptató után felértünk a fennsíkra, majd rövid ideig egy erdészeti úton haladva értük el a Lipa-kúti-völgyet.

Lipa-kúti-völgy

Ereszkedés következett, majd elértünk egy "őztelepre", ahol az egyik őzbak a Bátort meglátva helyből átugrott egy 2,20 m-es kerítést. Mint utólag kiderült direkt volt leválasztva a többiektől, úgyhogy elnézést kérve az akciónkért gyorsan továbbálltunk.

Őzike

Hamar elértük Pusztavám ipartelepet, ahol pecsételni kellett. Hosszas dörömbölés után a Budalakk-nál a biztonsági őrtől megkaptam a stemplit (Ha kiértek az erdőből jobbra egy száz méter a porta). Továbbhaladva elértünk egy bányatavat, ahol először csak a Bátor csobbant egyet, majd csatlakozott hozzá a Paszta is a 0 fokos vízben.

Jégtörők

A fürdőzés után tovább haladtunk Oroszlány felé. Jó tempóban értük el  a szentgyörgyvár-pusztai elágazást, innen már egyenes út vezetett a cél felé. 

Oroszlány felé

Elhaladtunk még egy bányató mellett, majd rövidesen beértünk Oroszlányba. A busz indulásáig pecsételő helyet kerestem (vagy nem volt, vagy nem akartak adni) mire végre egy étterembe kaptam. De szerencsére még így is belefért pár sör a megállóhoz közeli krimóban.

A túra képei itt.

Oroszlány 30 - beharangozó

..rövidesen megrendezésre kerül az Oroszlány 30 teljesítménytúra. E rövid beszámolóban elmesélem, hogyan teljesítettük hű túratársammal.. :)

Szombat reggel a sportcsarnok előtt találkoztunk egy ex-kollégámmal, aki az 50 km-s távra nevezett be. Mi csak a harmincasnak vágtunk neki: ennyit elégnek éreztem mindkettőnknek. A gyors nevezés után nekikezdtünk: az első megálló/pecsét a víztoronynál volt. Innen a házak között mentünk tovább Majk felé. A remeteséget nem érinti a túra, de érdemes felkeresni - akár külön program keretében, a bányászmúzeummal együtt. A műutat keresztve már szabadon mertem engedni túratársam: hűségesen loholt velünk.. A P jelzésen hamarosan Vértessomlóra értünk, itt a kocsma udvarán kaptuk a következő pecsétet.. A faluból a jelzés a Suhogónak nevezett rész felé megy vissza az erdőbe, a Bödön-bükk (352m) felé.

Itt egy éles balkanyarral egy mélyútba tért a jelzés, ezen mentünk tovább az erdészeti betonútig. Itt kereszteztük az OKT jelzését, erre tértünk rá, Várgesztes felé. A következő, önellenőrző pont közvetlenül Mátyás-kút előtt volt felfüggesztve egy fára. Íme, a kút - vagy inkább maradványa:

Továbbmentünk a K jelzésen a Vajdatemetőnek nevezett erdőrészben. Hamarosan lejtőre értünk, ami azt jelezte, hogy közeledünk a faluhoz. Előtte fel kellett kapaszkodni a Zsigmond-kőre a következő pecsétért, íme:

Ezt begyűjtve és némi gyönyörködés után: visszatértünk a jelzésre. Kilátás a falura:

 

A kis tó mellett értünk be a faluba. A kocsmában nem álltunk meg: várt bennünket a nevezés mellé járó jutalom a várban. A betonúton pár perc alatt felértünk a következő pecsét helyszínéhez. Itt 20 percnyi pihenőt engedélyzetünk magunknak. Nekünk sör/fröccs jutott, a négylábúnak víz.. Miután kiolvasta magát,

visszaindultunk. A parkolóban aztán elköszöntünk kétlábú túratársunktól: neki továbbra is K volt az iránymutató. Mi a S jelzésen mentünk tovább. A Kaloda vágásban a műút előtt volt a következő önellenőrző pont. Ezt beírva mentünk tovább.

 

Itt pár percre pötyögött az eső, de ez nem szegte kedvünket: pár perc jutott a Puszta-tónak is. Hamarosan feltüntek Oroszlány házai balról, míg jobbról a Bányászmúzeum és remeteség tűnt fel. A házak között hamarosan a sportcsarnokhoz értünk. A jelvényen túl megérdemelt jutalom, a virsli, persze nagyobb sikert aratott.. :)

Hű túratársam alaposan elfáradt - ezzel a túra elérte célját.. :)

Remélem ezek után mindenki kedvet kapott a túrához! :)
Itt az idei kiírás!

Közép-dunántúli Piros - a Vértesben - 1

..a reggeli, gyors locsolkodás után: útra keltem. Kár lett volna a hosszú hétvégét túra nélkül zárni.. :) 

Így aztán a fél tizes busszal Mórra mentem. A város központján halad keresztül a P jelzés - ezen csak pár lépésre van a buszállomás. Itt gyors pecsételés, majd továbbmentem.

A városból a jelzés Vajal felé halad - itt lép be a Vértesbe. Jobbra a Z (Csákberény felé) és PL  (Csókakő felé) megy, nekem balra kellett mennem a csomópontban. A jelzés a Meszes-völgyön kapaszkodik felfelé.

Rövidesen kiértem egy erdei betonútra - szemből a K+ jelzés indult tovább. A P balra tér el, de nem sokkal később már a Lipa-kúti völgybe tér be.

A szép völgyben ereszkedve: csak pár perc elérni a pusztavámi iparterületet. A betonúton gyorsan haladtam, nemsokára odaértem a lakkgyárhoz - ennek portáján kell a pecsétet kérni. Visszatértem a jelzésre, ami fenyvesek között ment tovább. Egy "félkört" követően a jelzéssel kiértem egy felhagyott bányához, majd betonútra váltottam. Szerencsére nem sokat kell ezen haladni.. Kis gyaloglás után már a P+ jelzéssel találkoztam (ahol pár hete már jártam) - innen már csak 10 percre volt a Tekert Iharfa tisztás.

Sajnos az időjárás most nem volt annyire kegyes, mint legutóbb: de azért 10 perc pihenés járt - a csoki mellé.. :) A P jelzés innen a betonúton megy tovább. Egy rövid szakaszon a Z jelzés is rá- illetve letér róla. (Pusztavám-Gerencsérvár-Szentgyörgyvár) A P itt lép be az erdőbe. A volt dobai külfejtés helyén ma már tó hullámzik..

A tó után előbb a vadászházhoz értem, majd egy kisebb tóhoz. Hamarosan megérkeztem Új-Mindszentre - és ezzel kiértem a betonútra. Ezen alig 30 perc alatt beértem Oroszlányba. Itt gyors pecsételés az állomáson - és már indult is a vonat Tatabányára...

Rövid, kellemes túra volt - ezzel megkezdődött számomra is a KDP :)

Keresztül a Vértesen - 2

(az előző bejegyzés folytatása)

..szombat reggel keltem Mindszentpusztán. 

Kényelmesen összepakoltam a pakkot, majd továbbindultam a K□ jelzésen. A Rakodónak nevezett rész után a Telefon-nyiladék folytatását követve mentem tovább. Az "ösvény" nem sokkal később kiért egy régi betonútra - mára inkább köves.. Ezen mentem tovább Kápolnapuszta felé. Gyorsan haladtam, nemsokkal később kiértem a hegységből, széles völgyben találtam magam - és a Vörösmarty-forrást. A forrás környéke rendezett - kár, hogy ez nem mondható el magáról a forrásról.. :( Pár képpel később visszaléptem a útra, ahol jobb kéz felől több ház, házhely is jelezte: Kápolnapusztán járok. 

Mára sajnos senki nem lakja, az utolsó lakos a filmben szerepel.. A házaktól alig percre található a hősi temető. 

Pár kép után visszatértem az útra, azonban nem sokkal később megérkezett szemből a K jelzés, Gánt felől. Váltottam: a színes úton mentem tovább.. Pár perccel később aztán újabb "csere" következett: a K helyett a K+ jelzésen mentem tovább. A jelzés a Juh-völgybe tér be, 

ezen keresztül halad a  Géza pihenő felé. Útközben persze emelkedik: de ennyi küzdést megért a kilátás a pihenőtől.. :) 

A tetőn megérkezett a Z jelzés is (Csákberény felől) , amin aztán továbbmentem. Itt is csak pár képre volt időm: már indultam is tovább (a Dám kunyhó romjai mellett) Szentgyörgyvár felé. A szakaszon előbb a K keresztezett, majd a Z+ is feltűnt, Pátrácos felé csábítva. Az erdészháznál a P□ jelzést követtem, ezen értem el a Tekert Iharfa tisztásra. 

Itt idejét éreztem egy csokinak és 10 perc fekvésnek a fűben.. :) A pihenő után a P jelzésen mentem tovább. Egy tisztáson a P+-ra váltottam, azonban az erdőirtásnak "köszönhetően" saját ösvényt kellett találnom. Hamarosan kiértem egy erdei betonútra, ami pár perccel később már Gerencsérvár alá érkeztem. 

A jó idő miatt sokan választották célpontnak: családok is felvonultak a vár alá: a padok és a forrás ideális hellyé varázsolják a pihenésre.. A várnál kicsivel többet időztem, de aztán egy kreált ösvényen visszatértem a betonútra (ami a ZL jelzés) - ezen mentem tovább Vértesszentkereszt felé. Az úton alkalmi túratársaim lettek, akik végül visszavittek Székesfehérvárra... De ne szaladjunk ennyire előre! :) A betonúton pár perc alatt átértünk a kolostorhoz, ahol kisebb tömeg várt a beengedésre. A romok az alapítvány kezelésében vannak, állandó remetéjük most is körbekalauzolt. Legutóbb "egyedül" voltam (erről még írok! :) ) - most 5-8 ember követte. Fontos: a terület és környéke fokozottan védett terület! "Csak úgy" bóklászni tilos! Sok-sok kép 

után kitessékelődtünk az udvarról.. :) A túratársakkal visszamentünk a betonútra, majd Pusztavámra. Útközben elhagyott bányaüzemek mellett haladtunk el..

Összeségében kellemes túra volt - több, mind kellemes fáradtsággal a lábamban! :)

Az útvonal végig kitáblázott, könnyen követhető!
A túra képei itt..
Téli kiadásban itt .. :)
Túrám nagyrészt, de nem kizárólag a "Várak a Vértesben" nyomvonalán haladt. Itt a füzet.
Vár fanoknak egy és még egy cikk.. :)

Keresztül a Vértesen - 1

..idén csak egy túrán vettem részt eddig: éppen ezért idejét éreztem annak, hogy több napos kalandra induljak. A hosszú, négynapos hétvége adta magát, "csak" a helyet/helyszínt kellett eldöntenem. Korábbi lakóhelyemről a Vértes könnyű préda volt - régen is jártam erre - így adott volt, mint lehetőség.. A praktikum is mellette szólt: ha bármi gond lépne fel: egy órán belül tömegközlekedésre tudok pattani. (erre persze nem került sor) Szóóóóval amíg elnökünk a Balaton partján izzadt, addig nekivágtam. 

Péntek reggel 9 órakor érkeztem meg a vonattal Szárligetre. Itt a klasszikus filmből is ismert úton indultam el én is - mint már sokszor korábban.. A Birka csárda felé haladva visszatekintve még látszott a Gerecse tömbje. A pusztán a tucatszor járt úton mentem tovább Csákányospuszta felé. Az alsó tábor csendes volt, de a háznál  láttam pár turistát. A ház után nem sokkal a K+ eltér jobbra - így elkerüli a Mária szakadékot. Én nem így tettem, persze.. :) A szakadék a számomra jól ismert és mindig kedves képét mutatta:

 

A völgy felső szakaszán visszatér a K+ jelzés - ahonnan csak pár lépés távolságra van a körtvélyesi erdei temető. Az évszázados sírok békében nyugszanak a fák alatt...

 

A temető után a K jelzés kiér a betonútra, majd pár lépéssel később jobbra kanyarodik - és továbbmegy Vitányvár felé. Kedvenc váram későbbre tartogattam - de végül törölnöm kellett a látnivalók listájáról.. :( A K+ jelzésen Körtvélyespuszta felé mentem, ami csendes volt, egy lelket sem láttam a házak között, a kápolna is zárva volt.

A házak között a jelzés a Macska-bükk felé vezetett - itt-ott nagy sárban dagonyáztam.. :( A csomóponthoz közeledve hallottam a fakitermelők zaját, velük pár perccel később, a P jelzésen találkoztam, útban Körtvélyes felé. Az egyenes, könnyen járható ösvényen hamar odaértem a "kilátó" tövébe. A tetején találkoztam két másik túrázóval, akik Szár felől jöttek a P jelzésen. Pár képpel később már a PP∆ mentem - de hamarosan csak az utóbbit követtem. Aztán ott, ahol P+ keresztezi: toronyiránt belevágtam a sűrűbe, a Sulpeter-árok irányába. Ennek végén, a régi kisvasút nyomán kiértem az erdei betonútra. Ezen egy "félkört" mentem a Fáni-völgy irányába, majd egy balra tartó ösvényre léptem, ami a Kis-Fáni-völgybe vezetett. Irányt tartva, hamarosan megérkeztem a S jelzésre és a völgy bejáratához. Itt pihentem egy keveset, egy csoki is belefért.. A völgy fokozottan védett természeti terület: a jelzett útvonalról letérni tilos! De nem is kell: a betonút végigvezet és a fák engedik megmutatni a völgy szépségeit.. A könnyű séta eredményeképp hamarosan a Hirczy emlékműhöz érkeztem, majd egy kanyarral később már az Ördög szószéke fogadott:

 

A szikla tövében a Fillér árok felé vezető betonútra tértem rá, ez vezetett Várgesztes felé. A S jelzés szerencsére hamar letér balra, a Bodzás-árok irányába:

 

A jelzés aztán elvezetett a faluhoz, de nem be: ugyanis a falu szélén találkozik előbb a K+ jelzéssel, majd a vár tövében a S□ jelzéssel. (ez utóbbi Vérteskozma felől jön) A csomóponttól toronyiránt felmentem a várhoz. Itt már jóval több turistával és túrázóval találkoztam, OKT teljesítőkkel is. Időben jól álltam, ezért egy 20 perces pihenőt engedélyeztem magamnak. A csoki és a fröccs jót tett.. :) Jaj, azért egy kép, a várról is:

 

A vártól "lerohantam" a kőfülke felé, majd a K jelzésen a Cseresznyefa-hajtás felé mentem. Hamarosan megjött a K□ balról (szintén Vérteskozma felől) - ez jelezte, hogy kiértem a Német-völgyből. A műúton átkelve pár lépés csak Kőhányáspuszta. Itt váltottam pár szót a fent említett OKT-s csapattal, lefotóztam Fülest, majd

visszaléptem a K jelzésre, hogy továbbmenjek Mindszentpuszta felé. Útközben még találkoztam pár túrázóval, aztán a pusztáig már senkivel. A jelzés könnyen követhető ösvénnyel halad, kellemes séta. Kicsivel később már a Csákivár (vagy: Oroszlánkő) tövében voltam. Amíg a zsákom kipihente magát: felkapaszkodtam a KL jelzésen romokhoz. A régi emlékekhez képest jóval több látszott a falakból:

A vártól pár lépésre van a betonút: ezen tempóztam tovább. Hamarosan betér balra a K jelzés: ezen mentem a puszta felé. Úgy fél órával később, a tervezett időpontban megérkeztem. Gyors táborverés, főzőcske - és már aludtam is.. :)

(folytatása következik)

A nap képei itt..
Egy hasznos cikk itt..