A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Szarvaskő. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Szarvaskő. Összes bejegyzés megjelenítése

2012. március 15., csütörtök

Megkésett szezonnyitó a Bükkben

.. idén sajnos csak a napokban volt módom megejteni a szezonnyitó túrát.. Egy évvel ezelőtt korábban került erre sor... Erre az évre jó alibim van/volt - de erről később.. :)
Egy rövid, szombati túrára a Bükkbe ugrottunk el: teljesítendő a Bélapátfalva - Szarvaskő távot. Szombat reggel kizötyögtünk a kispirossal - a vonal hasonlóan szép nyomvonalon halad, mint a bakonyi.. ~45 perccel később már az első pecsételés is megvolt az OKT füzetbe. A napsütéses időben hagytuk el a várost. A Bél-kő látványa most is lenyűgözött: szvsz szép, igazi magashegyi látvány..
A betonúton gyorsan odaértünk az apátsághoz, ahol több, autós turistával is találkoztunk. Negyedórás nézelődés, kulacstöltés, ejtőzés és persze: fotózgatás után továbbmentünk. 
A kék jelzés könnyen járható ösvénnyel vezet tovább a Telekessy-házig,
az Alsó-erdőnek nevezett részen. A ház lépcsőjénél elhelyezett pecséttel igazoltuk a jelenlétet, majd visszaléptünk a csomópontban lévő padokig, egy késői tízóraira. A früstük után továbbindultunk. A K itt P jelzéssel együtt halad, de nem sokáig: a Nagy-szorosban balra tér el, a Homonna-tisztás felé. Mi persze a K jelzést követtük tovább, felfelé. Hamarosan felértünk a szoros tetejére,
ahonnan ereszkedni kezdtünk a Gilitka kápolna felé. Hamarosan feltűnt balról a KO jelzés, majd az épület.
Itt újabb 10 perces pihenő, fotózgatás. A jelzésen továbbléptünk a Köles-hegy felé - a Köves bérc oldalán halad, a Rocska völgy felett. Kicsivel később, jobbról a K□ is becsatlakozott. Az Akasztó (425m) csúcsán sokáig pihentünk: élveztük a napsütéses időt és közben gyönyörködtünk a tájban..
A pihenő után már csak egy könnyed ereszkedés és máris a vár alatt lévő KL jelzésnél voltunk. Felkapaszkodtunk a vár romjaihoz. (a tanösvényt is érdemes végigjárni!) A késői fényben is szép látvány volt a völgybe beékelődött falu látképe.
Sajnos a várból továbbra sem látszik sok, egy-egy falmaradvány vehető csak ki.. Pár kép után leereszkedtünk a faluba. A kocsmában megérdemelt üditő+fröccs nem maradhatott el, persze..:) A pihenő és a pecsételés után a vasútállomáshoz mentünk (ahol ép' nyitva volt a turistaszálló!) - pár perccel később már megjött a piroska, hogy Egerbe vigyen..

A túra képei itt..
Egyesületileg már teljesült a táv: itt vannak a nyári képek és a beszámoló..

2012. január 8., vasárnap

Évzáró OKT túra a Bükkben - évindító ..

..december és az év utolsó előtti napjára egy lájtos túrát terveztünk be: Szarvaskőtől Sirokig a kék mentén.. 
Reggel, nem túl korán, busszal utaztunk ki Egerből - 20 perccel később már a kocsmában pecsételtünk. Innen a pár lépésre lévő vasútállomásra mentünk (a képen a vár az állomástól fényképezve)
majd nekiindultunk. A K jelzés a Keselyű bérc és a Major tető között húzodó völgyön kapaszkodik felfelé. A szintkülönbség nem veszélyes - ráadásul erdei betonúton haladtunk. A jelzés lassan erdős részre ért, majd irtások kerítései között értünk/ereszkedtünk a Gilitkához. A csomópontban szendvicses szünetet tartottunk: ez volt a táv harmada. Innen még inkább ereszkedni kezdett az út, a Gilitka gödre nevű részben. Hamarosan, bal kéz felől feltünt a csemetekert, majd kiértünk a betonútra. (Az egyesületi kutya virtuálisan velünk volt.. :)  ) A műútról szerencsére pár lépés után ismét erdőbe értünk - de sajnos ismét betonúton haladtunk. Ez nem is változott a rozsnaki erdészházig.. :( A háznál pecsételtünk,
pihentünk 10 percet. A maradék szenyókat és nasikat a kút káváján fogyasztottuk el - sajnos semmiféle pad vagy asztal nincs.. Az erdészháztól a kék ismét emelkedni kezd. Az erdei úton hamarosan találkoztunk a K+ jelzéssel. A kék balra tért el, az Alma-lápa tetőre (306m) kapaszkodik fel. Az erdő fái közül hamarosan feltűnt a Törökasztal sziklája.
Felkapaszkodtunk a sziklára,
hogy megcsodáljuk a völgyet és a várat.
Sajnos a Mátra a távolban alig volt kivehető, de azért szép volt a kilátás. Továbbléptünk a Barát és Apáca sziklához. Pár kép után pedig már a vár alatti nyeregben voltunk. Örömmel fedeztem fel, hogy megkezdődött a vár felújítása: az alsó vár le volt zárva.. A felső várba a falétrán kapaszkodtunk fel - a klasszikus filmben a csapat egymást tolva jutott fel annak idején..
A kilátás pára és a hidegre forduló idő ellenére csodálatos volt - több család is ezt a programot szavazta meg.. Miután kiélveztük a tájat és a barlangok adta bújkálási lehetőséget: leindultunk.. A faluból aztán pár perc várakozás után visszatértünk Egerbe..

A képek itt..
(a nyári beszámoló itt)
(az év utolsó napján egy rövid sétát tettünk a városban, várban - íme a képek..)

2011. november 12., szombat

Hétvége a Bükkben

..egy meghívásnak is eleget téve: az erőnléti edzés következő helyszínének (még a nyaralás előtt..) a Bükköt választottam. Az útvonal-terv a hét közepére összeállt a fejemben - szerencsére jó idő is párosult mellé.. Sőt, túl jó is, hiszen kánikula lett a vége..
Pénteken 15 órakor már Eger felé robogott velem a vonat, ahol lájtos fröccs segített át a csatlakozásra várás nehézségein. 30 perccel később már Szarvaskő felé haladtam a piroskával. A vasútállomásnál átöltöztem civilből túrázónak, illetve bakancsot húztam. A napra alig 4-5 kilométeres szakaszt terveztem: a célpont a Guba rét volt. A vasútállomástól (ami most már turistaszálló!) a P□ jelzésen indultam el. A Z nemsokára letért balra, majd hamarosan a jelzés is átvezetett sínek túloldalára. Itt szemből a Po is felbukkant, így megnéztem magamnak az 6-700méterre lévő Hubertus forrást. "Sajnos" a nevével ellentétben csak víz csörgedezett belőle.. :) Visszaléptem az eredeti jelzésre, ami három nyiladékot/ösvényt is keresztezett, mire ereszkedni kezdett a Lőtér irányába.
A Leshely/Lőtér jelzés nélküli rétjén megérzésre válaszottam egy kivezető ösvényt - ami a P jelzés volt szerencsére. Ezen alig pár lépést kellett mennem, hogy kiérjek egy erdei betonútra. A P jelzés hamarosan jobbkéz felé betért az erdőbe, nekem a Po lett a vezetőm. Hamarosan feltűnt balról az erdészház és a rét. A forrás 100 méterrel feljebb, az út túloldalán fogadja a túrázókat. A ház előtt összepattintottam a sátrat, megágyaztam és megvacsoráztam. Este fél9 felé már ezerrel aludtam.

Reggel a tervezett ébredés nehezen jött össze, mire félig összeszedtem magam: már az erdész is a táborhelyemnél volt. Miután meggyőződött arról, hogy ártalmatlan turista vagyok: hagyott pakolászni. A háztól nem volt kedvem visszalépni a P jelzésre, inkább a térkép által is jelzett Po-n szándékoztam belecsatlakozni. Nos, a jelzés a tegnap este felfedezett forrás után nem létezik, de még ösvény formájában sem. Nem volt mit tenni: az útiránynak megfelelően a betonúton mentem tovább. Egy hajtűkanyarnál, a Berva-patak mellett léptem be az erdőbe. A patakot követve és irányt tartva a P jelzésre kellett kiérnem a Kaszálás tető után. Nos, nem egészen így lett.. Ugyanis egyszerre elfogyott az ösvény a lábam alól, illetve a sűrűsödő növényzet egy erdei kerítést rejtett. A kettő kombinációján nem bírtam áthatolni, kénytelen voltam visszafordulni. Egy mellékágon, melynek vége ismét csak dzsungelharc lett: értem ki a Homonna nevű részre, valahol Kaszálás tető után.
Innen már könnyű dolgom volt a jelzett úton: tempózni.. Nos, alig 1 kilométerrel később a P minden előzetes nélkül letért az útról, de a rutin bennem volt, így szerencsésen felértem a tisztásra. Itt fújtam egyet, majd nekiindultam a tegnap is látott Z jelzésen a Galya-nyereg felé. Az időnyerés végett: nem tértem le az ösvényre: a Z jelzés ugyanis ki-be lépegetett az erdei útra. A nyeregben először rossz ösvényem mentem tovább, de 200m után korrigáltam, így szerencsésen megérkeztem a  a Z∆-höz. A zsákot letéve, elléptem megnézni a Bélkőt. A felhagyott mészkőfejtő egészen más képet mutat fentről, mint a tó felől..
Visszaléptem a zsákomért, majd továbbmentem. Hamarosan megjött a K jelzés is Bánkút felől - ezen lépkedtünk két éve, amikor legutóbb erre járt csapatunk... Az "ismerős" ösvényen tempóztam tovább a Katonasírok felé. Itt, a csomópontban találkoztam Egerből jött túratársammal, Annamarival. Némi pihenés után már együtt mentünk tovább a S jelzésen Szilvásvárad felé. Az Erdei Múzeumon sikeresen átvágva, hamarosan a Fátyol vízesésnél lévő tömeggel találtuk szembe magunkat.
Némi fotózgatás után továbbmentünk a Gloriette tisztásra, itt már a Z∆ jelzésen. Itt nem álltunk meg ejtőzni, csak pár lépéssel feljebb, a Szalajka-forrásnál. A kulacsok feltöltése és némi erőgyűjtés után nekivágtunk a Z∆ jelzésnek. A barlangig folyamatosan "tömeggel" találkoztunk. (Kiindulásnak ezt érdemes elolvasni..) A barlangtól továbbmentünk, továbbkapaszkodtunk: célunk az Istállós-kő meghódítása volt. Útközben két pihenőt tartva értünk fel a csúcsra, ahol egy másik túrázó-páros is pihent.
20 perces lazítás után nekivágtunk az ereszkedésnek, a S∆-n. A Kukucsó-hegy (941m) és Vörös-sár-hegy (951m) között ér ki a jelzés az erdészeti betonútra. Kis pihenő után továbbmentünk a S jelzésen. Miután egy lovascsapat elhagyott minket: kiértünk Huta-rétre, majd a jobbról érkező K+-nél a Hármaskúti erdészház is feltűnt. A ház után megálltunk pihenni - innen már alig 2-3 km-re volt a célpont. Kis fújás után, percek alatt átértünk a Faktor rétre, ahol a Madonna fotózása után továbbmentünk. 15 perccel később, a Bálvány is feltűnt balról: megérkeztünk. A sátort a "megszokott" helyére dobtam fel, miközben vad főzőcskébe kezdtünk.. :) A vacsora után egy "kólára" a sípálya éttermébe tértünk le. Teljes döbbenetre: zárva találtuk, pedig két éve még itt reggeliztünk.. :( Nem volt mit tenni, kénytelenek voltunk visszamenni a parkolóba, ahol a Fehér Sas várt. Az üdítőzés után felléptünk a gömb felé, de a fák sűrűjében nem sikerült megörökíteni.. Egyéb látnivaló/program híján  kénytelenek voltunk nyugovóra térni..


Reggel pakolás, sátorbontás. Ezek után egy kávéra beléptünk a volt turistaszállóba. Innen a PS jelzéseket követve a Csipkés-kúti visszafolyót vettük célba. A Bükkben több ilyen víznyelő is található: a kibukkanó forrás vizét alig 10-20 méter után elnyelő tölcsérek érdekes látványt nyújtanak.. E tölcsérek többsége egyben hatalmas felszín alatti üreg/barlang is sok esetben.. A természeti látnivaló után kiértünk a Csipkéskúti csikótelep felé vezető útra - mi az ellenkező irányba, Nagymező felé mentünk tovább.. A Z+ jelzés hamarosan megérkezett jobbról, ami keresztül vezetett a fennsíkon.
A Török útnak nevezett résznél kissé elkevertünk, de a betonút adott volt, hogy irányba maradjunk. Ezen mentünk tovább egészen addig, amíg a Z∆ jobbra el nem indult. Erre váltottunk, hogy felkapaszkodjunk a 904m magas Három-kőre. A ligetes erdőben szinte észrevétlenül emelkedik az ösvény és viszi ki az embert/túrázót a Kövekre. A látvány csodálatos: remélem a lenti kép szemlélteti..
15 percnyi pihenős és fotózgatás után továbbmentünk az ösvényen. Hamarosan, a Keskeny-rétnél, jobbról a K is megérkezett, ez vezetett tovább minket. Rövid, emelkedős szakasz után máris a Tar-kőn találtuk magunkat. 
Mindkét csúcson néhány túrázó élvezte velünk együtt a tájat, látványt és a kellemes időt.. Újabb 15 perc után tovább kellett mennünk.. A Toldi kapu szikláinál a Z jelzésre váltottunk, majd a Király útra tértünk rá. Nevét onnan kapta, hogy a középkorban ezen (az egyik legszebb!)  ösvényen jöttek fel a koronás fők a fennsíkra. Mára persze jelzés segíti a túrázókat, a K+ vezeti le az egyszeri turistát a Stimecz őrházhoz. A könnyed ereszkedés közben befékeztünk egy kicsit, amikor rájöttünk, hogy a kisvonatot nem érjük el. A nem-rohanás jutalmaként 15 percet pihentünk a réten. Innen a dózerúton mentünk tovább Felsőtárkány felé. A Varróháznál még kereszteztük a kisvasutat, de lassan beértünk a civilizációba.. 
Buszos, vonatos kombinációval pedig szerencsésen felértem Budapestre..

Összességében eredményes túra volt - korábban nem látott helyeken sikerült járnom, járnunk  a Bükkben.. :)
Íme képekben..

2010. szeptember 7., kedd

OKT a Bükkben

...nem kevés szervezéssel és egyeztetéssel, de összejött a Nagy Csapat egy többnapos túrázásra. :) 2009-ről volt egy kis elmaradásunk a Bükkben, így Szent István napja előtt két nappal nekiláttunk pótolni. Hajnalban indultunk, hogy kora reggel érjünk Bélapátfalvára. Itt gyors szerelvény-igazítás, pecsételés az állomáson, majd Postakocsi vendéglőben elfogyasztott "reggeli" kávétól felpörögve: belevágtunk. A nagy rohanás nem tartott sokáig: a falu - akarom írni: a város szélén található kolostor, apátság romjaiig.
Pár kép készítése és friss forrásvíz vételezése után folytattuk utunkat a Telekessy-üdülő felé. Az útvonal itt klasszikus, ösvényes, erdőben haladó kék - a jó időnek köszönhetően gyorsan haladtunk. Olyan gyorsan, hogy a pecsételőpont mellett is "elrohantunk", úgy kellett visszatérnünk pár száz méterről.
A szakasz egyetlen komoly szintemelkedést felmutató szakasza itt kezdődött, a Nagy-szorosnak nevezett völgyben. Eleinte a patak folyását követte az út, de később egyre jobban elszakadt tőle. Valóságos felüdülés volt egy nyereg után ereszkedni, a Gilitka kápolna felé. A kápolna a klasszikus filmhez képest teljesen felújított állapotban fogadja évről-évre a zarándokokat - lévén, hogy búcsújáró hely - Szent Anna kápolna néven.
A kápolna és az ismeretlen katona sírja után a túra a Rocska-völgyön halad tovább Szarvaskő felé. Az Akasztó csúcsára kiérve csodálatos látvány a szűk völgy, alant a közúttal és viadukokkal - és persze a vár romjaival. A klasszikus filmben mindenképp' érdemes megvárni Juhász Árpádot. (Aki nem bír addig várni, Egyesületünk szakértőjének is tehet fel kérdéséket..)
A Veres oldal után, ahonnan végig szép kilátásunk volt a völgyre és falura leereszkedtünk a vár romjaihoz. Sajnos Szarvaskő esetében tényleg csak romokról beszélhetünk. Egy falmaradványt leszámítva nem sok látszik a hajdani várból. Ellenben a romoktól is jól látszik a kis völgybe "beszorult" falu.
A várból letrappoltunk a faluba, ahol a kötelező pecsételés és sör/fröccs után autóba szálltunk és átmentünk Sirokra. A szállás elfoglalása után megrendeltük vacsoránkat a Motel melletti vendéglőben. Az esti alkonyatban átsétáltunk a vár felé - ahol a nyeregben végül a sziklákat választottuk. A Pap-kő bizarr és szép formájú párosát érdemes felkeresni, íme az egyik:
Az ösvényen továbbmenve a Törökasztalhoz lehet felmenni, ahonnan a völgy, a faluval és a másnapi célunk és szép lezárást adott a napnak..
A látvánnyal nem volt könnyű betelni, íme:

Aki a nagy elődök által látott módon szeretné átélni az élményt, ide nézzen be! :)

(folytatása következik! :)  )