OKT a Bükkben

...nem kevés szervezéssel és egyeztetéssel, de összejött a Nagy Csapat egy többnapos túrázásra. :) 2009-ről volt egy kis elmaradásunk a Bükkben, így Szent István napja előtt két nappal nekiláttunk pótolni. Hajnalban indultunk, hogy kora reggel érjünk Bélapátfalvára. Itt gyors szerelvény-igazítás, pecsételés az állomáson, majd Postakocsi vendéglőben elfogyasztott "reggeli" kávétól felpörögve: belevágtunk. A nagy rohanás nem tartott sokáig: a falu - akarom írni: a város szélén található kolostor, apátság romjaiig.

Pár kép készítése és friss forrásvíz vételezése után folytattuk utunkat a Telekessy-üdülő felé. Az útvonal itt klasszikus, ösvényes, erdőben haladó kék - a jó időnek köszönhetően gyorsan haladtunk. Olyan gyorsan, hogy a pecsételőpont mellett is "elrohantunk", úgy kellett visszatérnünk pár száz méterről.

A szakasz egyetlen komoly szintemelkedést felmutató szakasza itt kezdődött, a Nagy-szorosnak nevezett völgyben. Eleinte a patak folyását követte az út, de később egyre jobban elszakadt tőle. Valóságos felüdülés volt egy nyereg után ereszkedni, a Gilitka kápolna felé. A kápolna a klasszikus filmhez képest teljesen felújított állapotban fogadja évről-évre a zarándokokat - lévén, hogy búcsújáró hely - Szent Anna kápolna néven.

A kápolna és az ismeretlen katona sírja után a túra a Rocska-völgyön halad tovább Szarvaskő felé. Az Akasztó csúcsára kiérve csodálatos látvány a szűk völgy, alant a közúttal és viadukokkal - és persze a vár romjaival. A klasszikus filmben mindenképp' érdemes megvárni Juhász Árpádot. (Aki nem bír addig várni, Egyesületünk szakértőjének is tehet fel kérdéséket..)

A Veres oldal után, ahonnan végig szép kilátásunk volt a völgyre és falura leereszkedtünk a vár romjaihoz. Sajnos Szarvaskő esetében tényleg csak romokról beszélhetünk. Egy falmaradványt leszámítva nem sok látszik a hajdani várból. Ellenben a romoktól is jól látszik a kis völgybe "beszorult" falu.

A várból letrappoltunk a faluba, ahol a kötelező pecsételés és sör/fröccs után autóba szálltunk és átmentünk Sirokra. A szállás elfoglalása után megrendeltük vacsoránkat a Motel melletti vendéglőben. Az esti alkonyatban átsétáltunk a vár felé - ahol a nyeregben végül a sziklákat választottuk. A Pap-kő bizarr és szép formájú párosát érdemes felkeresni, íme az egyik:

Az ösvényen továbbmenve a Törökasztalhoz lehet felmenni, ahonnan a völgy, a faluval és a másnapi célunk és szép lezárást adott a napnak..

A látvánnyal nem volt könnyű betelni, íme:

Aki a nagy elődök által látott módon szeretné átélni az élményt, ide nézzen be! :)

(folytatása következik! :)  )