Tavaly nyáron egyesületi túrát szerveztünk Ramsauba. Indulás előtt eldőlt hogy 2-2 fős csapatokban indulunk neki a környékbeli hegyeknek. A "B" csapatot Kriszóval alkottuk ketten. Mi nem terveztünk kletteres túrákat mert nekem a vállam egy Glockneres affér után nem igazán jött rendbe, (azóta meg is műtötték) Krisztián meg nem igen járt még magas hegyekbe. Innen is a "B" elnevezés. Az "A" csapat majd külön számol be. Megérkezésünk napján tettünk egy kis túrát Rittisbergre (1563m), ami egy kilátó hegy. Innen tökéletes látvány tárul a Dachstein déli falára.
Visszatérve
campingbe sörözés, evés, alvás. A következő hegyünk a Schladminger-Tauernbe található 2526 méteres Gurpitscheck volt. Reggel indultunk el hárman (Kriszó,Bátor,Laca) Obertauernbe autóval. A sípálya parkolója nyáron "free". Innen megkezdtük emelkedésünket a 8-as számú turistaúton a csúcs irányába. Jó pár órás gyaloglás után értünk fel a Twenger Alm See tengerszemhez.
Itt rövid pihenőt tartottunk majd egy rövid de meredek kaptató után felértünk a Schönalm-i nyeregbe. Itt már látható volt a végső gerinc szakasz. Kényelmes tempóba értünk a csúcs alatti kletteres részhez ahol Bátort már sehogy se tudtuk átsegíteni, úgyhogy felváltva mentünk fel a hátralévő 100 méteres szakaszon.
Visszafelé megálltunk a tengerszemnél kajálni, majd gyorsabb tempóra kapcsolva lementünk vissza az autóhoz. Első túránk volt ez az Alacsony-Tauernbe remélhetőleg nem az utolsó mert a hegység szépsége igen látványos. Leginkább a Liptói-havasok jutottak eszembe róla. Obertauernből lereszkedve délután érkeztünk vissza Ramsauba. Másnap pihenős napot tartottunk. A következő túrát sorsolással döntöttük el. Így esett a választás a kemping fölött magasodó 2667 méter magas Scheichen Spitzére. Ide csak ketten indultunk el mert Bátornak elég erős lett volna a túra technikailag. Ramsau keleti feléből indul a 616-os út a Guttenberg Hütte irányába. A menedékházhoz elég jó kis emelkedő vezet plusz a déli fekvése miatt nem fáztunk felfelé menet. A háztól rövid pihenő után tovább vettük az irány a Gruber Scharte felé.
Itt két lehetőség is van a csúcs felé. Egy drótköteles szakaszon keresztül fel a csúcsra (elég kitett) vagy a normál úton ami szintben egy kicsit több a scharte-tól. Mi az utóbbin mentünk fel csúcsra mivel nem hoztunk magunkkal beülőt. A csúcs előtti morénalejtő leküzdése után felértünk a csúcsgerincre. Itt találkozunk a Koppenkarstein felől érkező ferrátával ami a két hegy közti gerincen halad. Rövid kletterezés után fenn álltunk a csúcson. Gratuláltunk egymásnak, fotó, csoki, majd lefelé vettük az irányt.
Visszafelé ugyanazon az úton értünk le Ramsauba, ahol első utunk a boltba vezetett némi sörutánpótlást beszerezni mert rohadtul kiszáradtunk a nap végére. Mészkőhegység lévén nem sok forrásba ütköztünk bele. Ezzel a túrával be is fejeztük kint tartózkodásunkat, mert másnapra elromlott az idő és hazafelé vettük az irányt.
A túra további fotói
itt.
