Téli kéktúra a Mátrában 2.

(az előző túra folytatása)

..pár héttel ezelőtt megszakítottuk a túránkat - de egy újabb havas túrában bízva ismét a Mátra felé vettük az irányt.  A kékből már csak egy rövid szakasz várt túratársamra, így könnyű volt motiválni. (mert az fontos :) ) 

Egerből két busz is "kínálta" magát a buszállomáson - végül a falujáróra szavaztunk. A busz a Mátraalján halad végig: Egerszalókon, Verpeléten, Kisnánán (a képen a vár) ,

Domoszlón, Markazon és Abasáron át jutottunk el a csatlakozáshoz.

Gyöngyösön fél óránk volt a csatlakozó buszig, így volt időnk egy kávéra a kantinban és szenyókra a váróban - amit sikerült megtalálni.. ;) A beérkező buszon aztán több, Budapestről érkező síelő is volt - hozzájuk csatlakoztunk be. Közel háromnegyed órás utazás után szálltunk le Galyatetőn. A buszfordulóból első utunk a templomhoz vezetett: 

Az 1942-ben felszentelt épület híres tárgya az a harmónium, amin anno Kodály Zoltán is játszott - ez (mármint:1942!) év tavaszán szerezte híres művét. (ami itt érhető el) Külső-belső megtekintés után a legutóbb elhagyott fonalat vettük fel, a nagyszállóval szemben. A bélyegzőhelytől az 1934-ben emelt kilátótoronyhoz mentünk fel. Szerencsénkre tiszta idő volt (ergo: nem kis szél) , így tisztán kivehető volt a Tátra is a távolban:

Pár pillanatnyi fagyoskodás után lementünk és TV-torony, valamint a biatlon pálya mellett elhaladva a Piszkéstetői Obszervatórium felé vettük az irányt. Ennek kerítése mellett kezd a kék ereszkedésbe, hogy beérjen a három szépnevű faluból az elsőbe, Mátraszentlászlóba. Ezen csak átvezet a jelzés, egy kanyarkombinációval értünk be a házak között ereszkedve Mátraszentistvánra. (a harmadik falut, Mátraszentimrét nem érinti a kéktúra) A bélyegzés után pihi a buszmegállóban: szenyózás, teázás. Igaz, kis késésben voltunk a kinézett vonathoz képest, de volt veszélyes. Eddig szerencsénk volt és hóban haladtunk - de ez megváltozott a faluból kiérve, Ágasvár felé kapaszkodva. Visszatekintve, egy-egy pontról még látni lehetett a sípályákat, 

az 1942-ben épült három falu templomát,

de hamarosan elmaradtak mögöttünk. A Mátra gerincén hamarosan a K∆ érkezett meg szemből - erre tértünk rá. Pár lépéssel később már a Szamárkőnél voltunk, ahonnan csodálatos a kilátás

- a távolból még a Bükk is látszott, a Bélkő jellegzetes foltjáról könnyű volt felismerni. Kis nézelődés után a gerincen mentünk tovább, folyamatos emelkedés után értünk fel Ágasvár csúcsára (789m). Sajnos sem az őskori földvár, sem a középkor első felében emelt vár maradványai nem látványosak, de nem kell sok képzelőerő, hogy elképzeljük a védműveket. A kilátás szerencsére egyértelműbb:

A csúcstól egy meredek ösvény vezet vissza a kékre, közvetlenül a turistaháznál értünk le. Ide tértünk be bélyegezni, forralt borozni. Félórás pihenő után, energiával feltöltődve folytattuk utunkat  Egy kép a házról, háttérben a csúccsal:

Innentől sajnos egyre nagyobb sártengerben mentünk - szerencsére folyamatos ereszkedés mellett - Mátraverebély felé. Egy-egy pontról visszanézve még látszott Ágasvár jellegzetes csúcsa,

de aztán fokozatosan elmaradt mögöttünk. Hamarosan kiértünk a hegyből és a sárból: a síneken tettük meg az utolsó métereket.

Ezzel a Mátra is "elesett".. :)

A nap képei itt.
A korábbi túra itt.

Téli kéktúra a Mátrában 1.

.."rendes" kéktúrának szerettük volna a túrát, de mivel sikeresen elaludtunk: kénytelenek voltunk újratervezni.. Gyors térképnézés és menetrend-ellenőrzés után jött létre az alábbi túra. 

Mert mindenképp' menni szerettem volna - a téli, havas Mátrában még nem túráztam. Az eredeti terv szerint Gyöngyösről felbuszoztunk volna Mátraházára (legutóbb itt fejeztük be) , ahonnan addig mentünk volna, amíg belefér... Mátraverebély volt a "sweet dream", Galyatető/Mátraszentistván a realitás. Az újratervezés után, egy órával későbbi indulással mentünk ki Parádsasvárra. Egyre erősödő hóesésben szálltunk le a buszról. Pár percig megpróbáltunk stoppolni - és vele időt nyerni - de nem jártunk sikerrel. Így a szerpentin tövétől a P jelzésen (avagy: Vörösmarty turistaút) kezdtünk felfelé kapaszkodni a Mátra-nyereg felé. 

Útközben több vízmű mellett  vezet a jelzés, így eleinte kitaposott ösvényen mentünk felfelé. A végére azonban elfogyott a jelzés és nyom is, magunknak kellett kijárni és utat törni a műút felé. 2-300 méterrel a nyereg előtt értünk ki a betonútra. A szakadatlanul eső hó miatt egysávosra szűkült úton mentünk tovább. A csomóponttól kb. 500 méterre található a Vörösmarty turistaház - ez volt túránk első célpontja. A zsákokat a buszmegállóban hagyva beléptünk a házba bélyegezni. A fémbódéból így nézett ki a turistaház a hóesésben:

Pecsételés után visszatértünk a buszmegálló bódéjához és egy késői reggelit vagy ha úgy tetszik: korai ebédet fogyasztottunk el. Félórás szusszanás után kiléptünk a hóesésbe és a műúton mentünk vissza nyeregig. A csomóponttól pár pillanatig tartó habozás után nem a kéken mentünk tovább, hanem a műúton, amiről bő kilométerrel később tértünk le:

A nyírjesi erdészház felé vezető úton senkivel nem találkoztunk, kettesben mentünk a hóesésben, hogy begyűjtsük a következő pecsétet. A szakadó hóesésben nem volt könnyű művelet, de azért sikerült. Íme, az erdészház (nyári képen ugyanez:) : 

Sikerült a szemből érkező két másik túrázónak is, akikkel pár szót váltottunk.

A háztól a kék emelkedésbe kezd, a Nyírjes-bércnek nevezett szakaszon vezet felfelé. Előbb a Névtelen bérc (658m) , majd a Csonka bérc (745m) mellett halad el. Egy életkép a szakaszról:

A nyílt szakasz nem volt egy leányálom a szakadó hóesésben és szélben, kisebb fajta megváltás volt a vízmű után beérni az erdőbe. 

Innentől több túrázóval is találkoztunk - hiába, fentről könnyebb. De ránk még közel 200 méter kapaszkodás várt. 

Hamarosan találkoztunk a balról érkező S jelzéssel, majd P+ is megérkezett. 

A nagyszállóban pecsételtünk - kissé furának néztünk ki a puccos helyen.. :)
Túratársammal megszavaztunk, hogy ennyi elég volt a napra, így bő félórás várás és forralt borozás után visszaindultunk a civilizációba..

A túra képei itt.

A nyári verzió itt.

"A Mátra gerincén" - OKT - második nap

(az előző túra folytatása)

Reggel, 8 óra körül elkezdtünk éledezni, reggelizni; illetve pecsételő hely után nézni.. Az egyszerűbb helyek, mint buszállomás, posta kilőve; végül az egyik korán nyitó étterem lett a megoldás. A készülődés, pakolás ideje alatt megjött a szálláshelyünkhöz legközelebb lévő büfés is - a kéktúra bélyegzőt végül tőle kaptuk meg. Nekiindultunk a Vörösmarty turistaházhoz vezető ösvénynek. A kék itt a főút mellett halad és még később is, egészen a Mátra-nyeregig. A nyírjes erdészházhoz köves, makadámos út vezet le. A kerítés oldalán pár perces téblábolás után meglett a pecsét.. :)

Innentől egy rövid le és egy folyamatos felfelé kapaszkodás volt az utunk Galyatetőre. Visszatekintve, a Nyírjes-bércről még jól látszott a kékesi TV torony - de már egészen távolinak tűnt..

A csúcson egy-egy gyógysör, illetve fröccs elfogyasztása után folytattuk utunkat. A kilátóba természetesen felmentünk, de a fák már jócskán túlnőttek az általa nyújtott látnivalón.. :(

Na jó, azért akadt néznivaló így is.. :)

A csúcsról az út folyamatos ereszkedés mellett a csillagvizsgáló után "fordul rá" a Mátraszentlászlóra vezető lejtőre. (szvsz: e három falu a legszebb nevű kicsiny hazánkban.. ) A faluban kisebb-nagyobb tömeg volt, a jó idő előcsalogatta a népet.. A kék itt villámgyorsan átvezeti az embert Mátraszentistvánra. A Vidróczki csárda kerítése előtt lévő bélyegző használata után pihiztünk pár percet a következő etap előtt. Így volt alkalmunk megnézni a készülődést az esti programokra. Poénkodtunk is: jó volna a Csepregi Éva koncertre visszaérni.. :) Ekkor még tudtuk, hogy valóság lesz.. :))

De: visszatérve a nap folytatásához: a faluból a kék folyamatos emelkedéssel vezet fel Ágasvárra. Itt a szokásos sörös pihenés után visszafelé a csúcs felé vettük az irányt. Hát, alapos izzasztónak bizonyult az alig 800-900 méternyi távolság..:) De a kilátás észak felé: bőségesen kárpótolt minket:

Továbbmenve a K∆ jelzésen még megmutatta magát a Mátra bérc jellege:

A Szamár kőről nagyon szép kilátás nyílik észak-kelet felé:

A faluhoz közeledve hallottuk, hogy nem maradtunk le semmiről.. :) 

A koncert alatt némi ivászatba torkolott a délután+este - az Egerben előrelátó módon vásárolt boroknak köszönhetően.. :)

Aki a túra képeire kiváncsi, ide kattintva éri el..
A klasszikus film itt tekinthető meg..

Ráadás: akinek nosztalgiázni van kedve, itt kezdje el.. :)