Téli kéktúra a Mátrában 1.

.."rendes" kéktúrának szerettük volna a túrát, de mivel sikeresen elaludtunk: kénytelenek voltunk újratervezni.. Gyors térképnézés és menetrend-ellenőrzés után jött létre az alábbi túra. 

Mert mindenképp' menni szerettem volna - a téli, havas Mátrában még nem túráztam. Az eredeti terv szerint Gyöngyösről felbuszoztunk volna Mátraházára (legutóbb itt fejeztük be) , ahonnan addig mentünk volna, amíg belefér... Mátraverebély volt a "sweet dream", Galyatető/Mátraszentistván a realitás. Az újratervezés után, egy órával későbbi indulással mentünk ki Parádsasvárra. Egyre erősödő hóesésben szálltunk le a buszról. Pár percig megpróbáltunk stoppolni - és vele időt nyerni - de nem jártunk sikerrel. Így a szerpentin tövétől a P jelzésen (avagy: Vörösmarty turistaút) kezdtünk felfelé kapaszkodni a Mátra-nyereg felé. 

Útközben több vízmű mellett  vezet a jelzés, így eleinte kitaposott ösvényen mentünk felfelé. A végére azonban elfogyott a jelzés és nyom is, magunknak kellett kijárni és utat törni a műút felé. 2-300 méterrel a nyereg előtt értünk ki a betonútra. A szakadatlanul eső hó miatt egysávosra szűkült úton mentünk tovább. A csomóponttól kb. 500 méterre található a Vörösmarty turistaház - ez volt túránk első célpontja. A zsákokat a buszmegállóban hagyva beléptünk a házba bélyegezni. A fémbódéból így nézett ki a turistaház a hóesésben:

Pecsételés után visszatértünk a buszmegálló bódéjához és egy késői reggelit vagy ha úgy tetszik: korai ebédet fogyasztottunk el. Félórás szusszanás után kiléptünk a hóesésbe és a műúton mentünk vissza nyeregig. A csomóponttól pár pillanatig tartó habozás után nem a kéken mentünk tovább, hanem a műúton, amiről bő kilométerrel később tértünk le:

A nyírjesi erdészház felé vezető úton senkivel nem találkoztunk, kettesben mentünk a hóesésben, hogy begyűjtsük a következő pecsétet. A szakadó hóesésben nem volt könnyű művelet, de azért sikerült. Íme, az erdészház (nyári képen ugyanez:) : 

Sikerült a szemből érkező két másik túrázónak is, akikkel pár szót váltottunk.

A háztól a kék emelkedésbe kezd, a Nyírjes-bércnek nevezett szakaszon vezet felfelé. Előbb a Névtelen bérc (658m) , majd a Csonka bérc (745m) mellett halad el. Egy életkép a szakaszról:

A nyílt szakasz nem volt egy leányálom a szakadó hóesésben és szélben, kisebb fajta megváltás volt a vízmű után beérni az erdőbe. 

Innentől több túrázóval is találkoztunk - hiába, fentről könnyebb. De ránk még közel 200 méter kapaszkodás várt. 

Hamarosan találkoztunk a balról érkező S jelzéssel, majd P+ is megérkezett. 

A nagyszállóban pecsételtünk - kissé furának néztünk ki a puccos helyen.. :)
Túratársammal megszavaztunk, hogy ennyi elég volt a napra, így bő félórás várás és forralt borozás után visszaindultunk a civilizációba..

A túra képei itt.

A nyári verzió itt.