Szombaton reggel, kihasználva a hosszú hétvégét: folytattam a P sáv bejárását. Ezúttal a Szár-Piszke szakaszt választottam magamnak, kényelmesen teljesíthetőnek véltem két és fél nap alatt - és így is lett..
De nem rohanjuk a végére.. :)
Az eleje, hála a hárombetűs cégnek: izgalmasra sikeredett, alig egy óra késéssel érkeztem meg Szárra. Legutóbb (erről még írok!) a falu felé mentem - most azonban jobbra indultam az állomástól. Az ösvény kellemesnek ígérkezett, hamarosan kereszteztem a főutat. A Zuppa-tető felé haladva a jelzést több erdei út és nyiladék keresztezi, érdemes figyelni.. Nem sokkal később, balról a K∆ csatlakozott, a közös jelzésen mentem tovább. Hamarosan megérkeztem az M1 autópálya alatt átvezető gyalogjáróhoz. Itt egy ötperces pihenőt tartottam, rövid szerelvényigazítással. Az autópálya túloldala már Nagyegyháza. Itt a jelzés végigvezet a falun, nem a legkellemesebb élmény a nagy melegben.. A falun túl még bő kilométer volt, mire a P ismét a zöldbe vezetett. A Lófingató-hegy
alatt vezető jelzés a Váli-víz felső folyása: kellemes meglepetés volt az itt vezető ösvény.. Hangulatában az Arka-patakot jutatta eszembe..
A jelzés, az térkép jelzésével ellentétben nem vezetett fel az Öreg-Kőszikla-tetőre. A buszmegállóból "visszatértem" az M1 másik oldalára - és csak a ~200 méterre lévő kocsmánál álltam meg.. A bélyegzésre a füzetnek - nekem pedig egy védőitalra volt szükségem a meleg ellen.. :) A rövid pihenő után egy gyalogjáron visszatértem a túlsó oldalra - előbb a betonfal vezetett, majd a földek között kanyargó út.. A falu fölött a bauxitbánya is megtekinthető. A P jelzés ligetes erdőben kanyargott a szántóföldek szélén. Dél környékén, mivel jól haladtam a távval, egy félórás ebédszünetet engedélyeztem magamnak.. :) A szieszta után továbbindultam Csabdi felé. Egy magaslatról hamarosan feltűnt falu, íme:
A jelzés meredek ereszkedéssel, fenyvesek között érkezik meg a templomromhoz. Itt alaposan kifotóztam magam, mielőtt továbbindultam volna.. Íme két kép, kedvcsinálónak:
A romtól alig 10 lépés a főút, amin 100 lépés után máris a kocsma teraszán találtam magam. Az idővel még mindig jól álltam ezért nem egy, hanem két fröccs is dukált.. :) Közben persze a hivatalos részt is "megléptem": került igazolás a füzetbe.. Úgy fél óra múlva továbbindultam: a jelzés a focipálya mellett vezett ki a faluból, a felhagyott bánya felé.
A jelzés a falu széle után a szántóföldre vezetett: még közelebb a volt bánya épületei felé. Hamarosan azonban a műútak keresztezve és a Szent-László patakon átlépve: Tükröspuszta felé tartottam. A néhány házból álló puszta környékén több embert is láttam a földeken tevékenykedni. A házak közelében kicsit megpihentem az árnyékban, mielőtt nekivágtam az monotonnak tűnő egyenes szakasznak. Az egyenes szakasszal nem is volt gond, hanem egy erdőírtásnál a találomra választott út végén nem volt jelzés... Kis tanakodás után továbbmentem. Az irányérzetem a K jelzésre vitt (Szárligetről érkezik) , amin jobbra fordulva találkoztam a P jelzéssel - a kettő együtt pedig a somlyói kulcsosházhoz vitt. A házat egy csapat bérelte a hétvégére, de azért az eredeti tervnek megfelelően: sikerült az előtérben aludnom.. (köszönet érte Józsi bácsinak!)
Vacsora előtt felmentem a közeli Somlyóra. (447m) Az alkonyi fénynek köszönhetően sikerült remek képeket készítenem.
A tiszta időnek köszönhetően jól kivehetőek voltak a közeli Gerecse, távolabbi Pilis, de még Budai-hegység jellegzetes formái. Fél órás pihi után visszatértem a házhoz - a vacsorakészítés még hátravolt... Vacsora után a fények még mindig kellemesek voltak, ezért a háztól észak felé indultam: pár lépéssel később kiértem a kilátóhelyre:
Fél órával később már a háznál voltam, a házigazdámmal folytatott esti beszélgetés után pedig a hálózsákban..
A nap képei itt..
A tatabányai bányászatról érdemes ezt az albumot fellapozni! :) (~8 megás file!)
Szöveges leírás itt!