Tiroli kalandok 2014

Bevallom, az én hanyagságom, hogy ez csak most kerül fel a blogra. Tavaly történt augusztusban. Hárman indultunk el az útra, Paszta, Gábor és jómagam. Az eredeti terv Ortler-Weisskugel duó lett volna, de hát az ember tervez, Isten végez. Az odaút sima volt. Reggeli indulással, délután már a sátrat állítottuk a campingben. Az időjárás nem éppen járt a kedvünkben. Egy napig el tébláboltunk a faluban, aztán másnap felkerekedtünk a közeli Elferspitz (2926m) megmászására bemelegítés gyanánt. Az eső továbbra is hol esett, hol nem. Felvonóval mentünk egy darabon. A hegy lábánál még egy nyári havazáshoz is volt szerencsénk, bár azért komolynak nem volt tekinthető.

Elferspitz 2926m

Rövidet szusszantunk a csúcson, majd elindultunk vissza. Lefelé menet a hüttében beütöttünk még két jager-t, majd az utolsó felvonóval, visszaértünk a campingbe. Este elmentünk a közeli kocsmába.
-Ich möchte zwei bier und ein wein
-Pirosat vagy fehéret kértek?
Nohát mindenhol van magyar. Nagyon kellemes beszélgetés kerekedett.Edit, a pultos hölgy, megígérte hogy másnapra megkérdezi mi a helyzet az Ortleren, mert cseppet sem tűnt biztatónak a hó mennyisége miatt. Az alábbi kép akkor készült már amikor kitisztult az idő.

Ortler

Jött is válasz. Nem ajánlott jelenleg. Akkor jön a másik a Weisskugel. Gondoltuk mi. Elég kemény kaptatók után, felértünk a Weisskugel huette-hez (2542m).

Weisskugel

Kérdezzük a szállást, mondja a csaj telt ház van. Nem akartunk hinni a fülünknek. Hétköznap volt. Olaszországban meg 4 napos hétvége. Kérdezi szeretnénk-e reggelit. Mondjuk nem. Hát akkor tényleg nincs hely. Viszont felajánlotta ereszkedjünk vissza 2200 méterre, ott van egy ház. Hamar megbeszéltük, hogy a 3730 méteres csúcs az onnan nekünk nagyon kemény lenne. És ráadásul távban is messze volt. Vissza az autóhoz. Reggelre kék égre ébredtünk. Internet. 2 napig jó idő lesz. Gyors döntés, irány Ausztria. Gábor, menet közben felhívta a Breslauer Huette-t.Mondták van hely, menjünk nyugodtan. Így jött a Wildspitze. Estére márt fenn voltunk a házban (2844m). Itt is beleszaladtunk egy magyar lányba, éjszakába nyúlóan elbeszélgettünk négyen. Fájt a reggel.... Kimásztunk az ágyból, összeszedtünk mindent és elindultunk. Paszta 1 vagy 1,5 óra múltán rosszul lett, majd visszafordult. Ketten maradtunk Gáborral. Jött a kuloár. Soha nem felejtem el. Vízjég. Alig akartak belemenni a hágóvasak. 45-50 fokos lehetett a meredeksége. Átvergődtünk rajta, majd le a gleccserre.

A gleccseren, felettünk a csúcs

Egy meredek rámpán felértünk a gerincre. Egyből összekötöttük magunkat, mert erős szél fogadott minket.
Az utolsó gerincszakaszon meg kellett hajolnunk mert a szél ott még erősebben fújt és tartottunk tőle kibillent az egyensúlyunkból.

Wildspitze 3772m

Felérve csúcsfotó.

Meg rólunk is egy

Ausztria 2. legmagasabb hegyén.

10 perc után indultunk mert, kezdtünk hűlni. A hegy másik oldalán ereszkedtünk le, mint ahol feljöttünk, így meg is volt az első keresztezésünk rögtön. Lefeé megbeszéltük, hogy semmiképpen nem mászunk le a kuloáron, hanem lemegyünk inkább a kletteren biztosítás nélkül. Na ez sikerült is.

Lefelé a kletteren

Nem volt nehéz, visszaértünk a kuloár aljára, onnan meg már sétagalopp volt lefelé, de nagyon elfáradtunk. Paszta már jött elénk, a menedékházban is vártak már... A főbérlő hozta a snapszokat, koccintottunk, késő délután visszaértünk az autóhoz. Az éjszakát Soldenben töltöttük egy campingben. Másnap pedig elindultunk haza.

Laca

A túra fotói itt, itt, itt, itt.

Zenés-táncosan itt.

Áprilisban a Wildspitzén

Már az év elején elhatároztam hogy a téli/tavaszi szezonban összehozok valami túrát/mászást az Alpokban, mivel a kalandorok között nem nagyon találtam társra, társakra ezért elkezdtem keresni egy csapatot ahova beférek.
Szerencsére ez sikerült is, a cél: a Wildspitze amit már rég szerettem volna megmászni.

Csütörtök reggel már robogtunk is Vent felé ahol a parkoló elfoglalása és a felszerelés összeigazítása után elindultunk szálláshelyünk a Breslauer hütte felé .

Az első szakaszt felvonón tettük meg itt szétvált a csapat mivel ketten túrasível ketten pedig hótalpon vagy anélkül tettük meg  a hóminőségtől függően Mivel maga a ház ilyenkor zárva van ezért a winterraum/ téli szobát vettük birtokba.                                                                                                                            Ami egy nagyon jól felszerelt szállás konyhasarokkal étkezőrésszel kályhával valamint kb 20-25 főnek való szállással és persze wc-mosdó helyiség is van .

Hóolvasztás főzőcskézés után szépen lassan nyugovóra tértünk mivel én elég meleg hólózsákot vittem magammal ezért a fűtetlen tetőtéri részbe mentem aludni ,de így is melegem volt éjszaka.
Másnapra a környék felderítése volt a cél ezért ráértünk sokáig aludni nem siettünk sehova.

Én leginkább a ház környékén fotózgattam amiket ide kattintva megnézhetsz. a nap többi része feltöltődéssel pihenéssel telt készülve a másnapi csúcstámadásra.
Ébresztő reggel ötkor volt készülődés gyors reggeli után kb hat óra körül elindultunk. Az idő tökéletes volt enyhe széllel tiszta égbolttal
A nyári útvonalon haladtunk ami a korai időpontban jól járható volt .A Mitterkarjoch előtti meredek sziklás részen drótöteles segítség is könnyítette a haladást.

Kiérve a gleccserre gyönyörű kép fogadott

bár a szélvédettebb részeken felhalmozódott hó kicsit nehezítette a haladást kiérve a nyílt terepre könnyen haladtunk. A csúcspiramis aljában felszerelés könnyítés hágóvas felcsatolás táplálkozás után nekivágtunk az utolsó szakasznak. Nemsokára Ausztria második Tirol legmagasabb csúcsán alhattunk ahol a csúcsfotók és a csúcscsoki után a növekvő tömegben lefele indultunk. 

A hó már olvadtabb volt jobban süllyedt,de azért jól lehetett haladni néhol jókat lehetett csúszni lefele.
A házba leérve eldöntöttük hazaindulunk ezért összecihelődtünk és megkezdtük az ereszkedést Ventbe ahova a reggel 6órai induláshoz képest 11órával később meg is érkeztünk majd hazaindultunk .
A hazautat pedig szépen végigaludtam. Sikeres túra volt, jól kezdődik az év. További képek itt .
Norbi