2011. május 20., péntek

Áprilisban a Wildspitzén

Már az év elején elhatároztam hogy a téli/tavaszi szezonban összehozok valami túrát/mászást az Alpokban, mivel a kalandorok között nem nagyon találtam társra, társakra ezért elkezdtem keresni egy csapatot ahova beférek.
Szerencsére ez sikerült is, a cél: a Wildspitze amit már rég szerettem volna megmászni.
Csütörtök reggel már robogtunk is Vent felé ahol a parkoló elfoglalása és a felszerelés összeigazítása után elindultunk szálláshelyünk a Breslauer hütte felé .
Az első szakaszt felvonón tettük meg itt szétvált a csapat mivel ketten túrasível ketten pedig hótalpon vagy anélkül tettük meg  a hóminőségtől függően Mivel maga a ház ilyenkor zárva van ezért a winterraum/ téli szobát vettük birtokba.                                                                                                                            Ami egy nagyon jól felszerelt szállás konyhasarokkal étkezőrésszel kályhával valamint kb 20-25 főnek való szállással és persze wc-mosdó helyiség is van .

Hóolvasztás főzőcskézés után szépen lassan nyugovóra tértünk mivel én elég meleg hólózsákot vittem magammal ezért a fűtetlen tetőtéri részbe mentem aludni ,de így is melegem volt éjszaka.
Másnapra a környék felderítése volt a cél ezért ráértünk sokáig aludni nem siettünk sehova.
Én leginkább a ház környékén fotózgattam amiket ide kattintva megnézhetsz. a nap többi része feltöltődéssel pihenéssel telt készülve a másnapi csúcstámadásra.
Ébresztő reggel ötkor volt készülődés gyors reggeli után kb hat óra körül elindultunk. Az idő tökéletes volt enyhe széllel tiszta égbolttal
A nyári útvonalon haladtunk ami a korai időpontban jól járható volt .A Mitterkarjoch előtti meredek sziklás részen drótöteles segítség is könnyítette a haladást.
Kiérve a gleccserre gyönyörű kép fogadott


bár a szélvédettebb részeken felhalmozódott hó kicsit nehezítette a haladást kiérve a nyílt terepre könnyen haladtunk. A csúcspiramis aljában felszerelés könnyítés hágóvas felcsatolás táplálkozás után nekivágtunk az utolsó szakasznak. Nemsokára Ausztria második Tirol legmagasabb csúcsán alhattunk ahol a csúcsfotók és a csúcscsoki után a növekvő tömegben lefele indultunk. 

A hó már olvadtabb volt jobban süllyedt,de azért jól lehetett haladni néhol jókat lehetett csúszni lefele.
A házba leérve eldöntöttük hazaindulunk ezért összecihelődtünk és megkezdtük az ereszkedést Ventbe ahova a reggel 6órai induláshoz képest 11órával később meg is érkeztünk majd hazaindultunk .
A hazautat pedig szépen végigaludtam. Sikeres túra volt, jól kezdődik az év. További képek itt .
Norbi