..korábbi lakóhelyemről - mint erre már utaltam - könnyű volt a Vértesbe eljutni. Egy októberi napon is így tettünk túratársammal.
Vonattal pár perc alatt kiértünk Szárligetre, ahonnan a K jelzést követve (a híres csapat nyomában) kereszteztük az egyes főutat a Birka csárdánál. Innen a betonúttól a TSZ épületek felé kanyarodva kell továbbmenni Csákányospuszta felé. A háztól a K+ jelzés elkerüli a Mária szakadékot - mi nem így tettünk.. Végigmentünk a csodálatos őszi képet mutató szurdokban.
A végén megérkezik jobbról a K+ jelzés is, ami egyben azt is jelzi, hogy odaértünk a körtvélyesi erdei temetőhöz. Pár kép után továbbmentünk.
A jelzés hamarosan kiér a betonútra, majd elágazáshoz érkezik. Innen elsőként a Ko jelzést néztük meg: a rövid kitérő a Béla forráshoz vezet. A kiálló fémcsőből csordogált a víz - kár, hogy nincs kiépített foglalata.. Visszatérve a csomóponthoz: Körtvélyespuszta felé mentünk tovább.
A kis kápolna megtekintése után visszatértünk a kereszteződésbe. Több alibink nem volt: menni kellett a kéken. Az őszi erdőben, talán a jó időnek is köszönhetően, több túrázóval is találkoztunk.. A Körtvélyes (463m) csúcsa mellett elhaladva lehet (a KL jelzésre váltva) a kis sziklacsúcson elhelyezkedő Vitányvárhoz érni - ami kedvenc helyeim egyike a Vértesben. A romok között fényképezgettem, mialatt túratársam is felfedezte a köveket.
A várból a K jelzésen mentünk le a völgybe, ahol jobbra mentünk el, a Z jelzést követve. Alig fél óra - és máris visszaértünk a civilizációba, Síkvölgynél...
Vonattal pár perc alatt kiértünk Szárligetre, ahonnan a K jelzést követve (a híres csapat nyomában) kereszteztük az egyes főutat a Birka csárdánál. Innen a betonúttól a TSZ épületek felé kanyarodva kell továbbmenni Csákányospuszta felé. A háztól a K+ jelzés elkerüli a Mária szakadékot - mi nem így tettünk.. Végigmentünk a csodálatos őszi képet mutató szurdokban.
A végén megérkezik jobbról a K+ jelzés is, ami egyben azt is jelzi, hogy odaértünk a körtvélyesi erdei temetőhöz. Pár kép után továbbmentünk.
A jelzés hamarosan kiér a betonútra, majd elágazáshoz érkezik. Innen elsőként a Ko jelzést néztük meg: a rövid kitérő a Béla forráshoz vezet. A kiálló fémcsőből csordogált a víz - kár, hogy nincs kiépített foglalata.. Visszatérve a csomóponthoz: Körtvélyespuszta felé mentünk tovább.
A kis kápolna megtekintése után visszatértünk a kereszteződésbe. Több alibink nem volt: menni kellett a kéken. Az őszi erdőben, talán a jó időnek is köszönhetően, több túrázóval is találkoztunk.. A Körtvélyes (463m) csúcsa mellett elhaladva lehet (a KL jelzésre váltva) a kis sziklacsúcson elhelyezkedő Vitányvárhoz érni - ami kedvenc helyeim egyike a Vértesben. A romok között fényképezgettem, mialatt túratársam is felfedezte a köveket.
Rövid séta volt - ajánlom minden korosztálynak!:)
A képek itt érhetőek el...