2011. március 30., szerda

Közeli helyeken

..nem, nem a Bikini számát fogom elemezni és bemutatni.. Erre megvannak a megfelelő oldalak és blogok is..
Ha nem ez, akkor praktikusan: egyesületünk egyik fő profilja lesz az, amiről a bejegyzés szólni fog.. Túrázásról - ezúttal a közeli Visegrádi-hegységben. Ha máshonnan nem, hát a linkről mindenki megtudja, hogy nem egy, hanem két különálló hegységről kell beszélnünk Pilis/Visegrádi-hegység kapcsán. További kérdésekben egyesületünk elnöke segít.. :) A túra célja alapvetően az volt, hogy a frissen vásárolt lábbelit használatba vegyem, "betörjem". A vásárlásom azt is jelentette, hogy ez a modell vált a nem-hivatalos egyen-lábbelivé az egyesületben.. :) Ennyi bevezető után, a túrámról is, pár szóban.. :)
Szombat reggel Pomázra mentem, ahol ~25 percem volt a buszig, így egy ébresztő me belefért az időbe. A buszon -talán írnom sem kell- nyomor volt, köszönhetően a jó időnek.. Szerencsére csak pár percig kellett kibírnom.
A P+ jelzés bevezetőjénél szálltam le, az első célpontom a Holdvilág-árok volt. A térkép is figyelmezetett arra, hogy esős időben nehezen járható - ami inkább az elmúlt esők eredménye. A völgy bejáratánál további két tábla is volt, de az alsó szakasz nem volt veszélyes - leszámítva a 5-6 patakátkelést. Így nézett ki az útvonal:
















A középső szakaszon a Domini-forrásnál ittam egy keveset. Így nézett ki a következő szakasz:


A felső szakasz előtt balra tértem ki a lépcsőkön, fel a Remete-barlanghoz. Innen visszanézve nagyon csábító volt a szakasz - így visszatértem. Akkor még nem tudtam, hogy 10 percen belül még egy kört kell mennem.. :) De erről később.. :) A szakasz a felső szakaszon összeszűkül és csak az ún. Meteor-létrán lehet felkapaszkodni. Így leküzdve a ~15m szintkülönséget az ember folytathatja az útját. 

Hááát, nekem ezen a ponton lett öngyilkos a fényképezőm napellenzője és koppant valahol - lent. A hátizsákom ledobva és körbemenve: 3 perc múlva ismét a létra alján voltam. A kiegészítő szerencsésen meglett, majd: ismételtem a létrán. Az árok hamarosan ketté ágazik, a jobbra menő ága már a Karolina-árok. Erre érkezik meg Pomáz felől a Z+ jelzés. A Nagy-Csikóvár mellett elhaladva a jelzés előbb egy név nélküli csomóponthoz, majd a P□-re váltva: a Lajosforráshoz ér. Itt volt ám a tömeg - még buszos csapat is volt.. :) A tömeget hátrahagyva a S jelzésen mentem tovább. Az útvonal előbb a Bölcső-hegy oldalán megy el, majd a Hosszú-rétre érkezik meg. Innen már erdei sztrádán mentem tovább a Tölgyikrekig. 

Sajnos a fa ma már "egyke" - de így is impozáns látvány a Lom-hegyi nyereg bokrai között megbújva. Innen pár lépést visszamentem, hogy a P jelzésen térjek le Sikáros felé - ami a második célpontja volt a napomnak. A rét előtt -Bükkipusztánál- cuppogósra váltott a terep, de nem volt veszélyes. A rét: még mindig csodálatos:

A közrezárt medence "csak" ~370m magasan van a hegyek között, mégis: "alpesi" az érzet. Innen egy kicsit kéktúrázó lettem, Pilisszentlászló felé folytattam az utam. A K előbb a Szilágyi-forrást érinti, majd a patakon átkelve kiér az erdészházhoz. Pecsételnem nem kellett, hiszen jópár alkalommal jártam már itt. A vadászházat megkerülve továbbmentem a völgyben.

Előbb a Kárpát-forrással találkoztam, majd eltértem a patak folytatásában a Bükkös-völgybe. Itt már a K+ jelzés vezetett, ami később Z+ lett. (nem, nem a zenei adó)

A Dömörkapui elágazásnál megörökítettem a vízesést, majd kapaszkodásba kezdtem a Z∆ jelt követve. Itt a célom a Kőrősi Csoma Sándor emlékmű (*) volt. Az emlékműhöz közelítve is csodálatos volt a táj,
de onnan is szépséges panoráma fogadott..

Továbbmentem a jelzésen, amíg nem keresztezte egy újabb "sztráda". A térkép szerint ennek folytatása lesz a S jelzés - így is lett. Ezen alig 200m mentem és máris a S+ jelzésen, a Cseresznyés-árokban találtam magam. Az árok vége már Sás völgy: kb. itt kellett áttérnem a ZΩ jelzésre a Vasas szakadék felé - ami az utolsó célpontom volt.

A szakadék: élmény, aki teheti nézze meg! :)
















A Cseresznyés hegy másik oldalára már a SΩ jelzés visz át, majd ismét az S úton mentem tovább. Az enyhe idő megtette hatását: sártenger volt ezen a szakaszon - igaz, sokkal sárosabb már nem tudtam volna lenni. A hegy túloldalán a Kőhegyi menedékház fogadott, sok-sok túrázóval. Menü, némi zsírosdeszkával megtámogatva volt a programom. A pihenést követően már a Z nyomán haladtam: előbb Petőfi-kilátót csodáltam meg, majd onnan a tájat. (Kb. itt határoztam el a lenti klippeket és ezt a linket.. :) ) Innen -egy vízmosás szakaszon- a sáv már leviszi Pomázra, ahonnan még párszor visszanéztem a hegy felé.
És persze itt a "végeredmény" .. :)

Budapest közelében túráztam - rövid és eredményes volt. 
Remélem a cím takarásában megbúvó beszámoló sokakat elcsábít erre a részre is..:) 
A túra képekben itt élhető át! :) Visszaolvasva: elég színes beszámoló lett.. :)

A biankó klip itt, egy másik itt és egy harmadik itt.. :)
* szvsz: ez a legjobb.. :)