Sárdagasztós, Börzsönyös

..a késői tél kapóra jött márciusban - már ami a téli túrázást illeti.. :) Így kihasználva a lehetőséget és napos, de hideg időt: szombat reggel Katalinpuszta felé vettük az irányt. Cirka 45 perc alatt kiért a busz Budapestről - a megállótól csak 10 lépés a kocsma..:) A bélyegzőért egy családdal kellett "megküzdenünk", közben kávéztunk. A beöltözés és a rápihenés után először egy rövid kitérőt tettünk Rockenbauer Pál emlékhelye felé:

A kékről kis kitérőt kell tenni, hogy jelzett ösvényen felkeressük. 

Egy rövid, főhajtásnyi idő után visszatértünk a faluba, amin ezúttal már megállás nélkül átmentünk. A hajtűkanyarban léptünk be az erdőbe, itt még havas volt a terep. Pár perccel később már a falu szélén lévő kápolnánál voltunk. 

Egy-két képpel később folytattuk utunkat. Egy ereszkedés után patak átkelés várt ránk, majd egy erdei sztrádára értünk. A nem kis sár miatt lassan haladtunk, de itt-ott köves út volt, ahol gyorsítani próbáltunk. A Keskeny-bükki-patak völgyében Udvarhelypuszta és a Bika rét után hamarosan megérkezett a K+ jelzés Nógrád felől. Innen már csak bő félórai távolságra volt Magyarkút. "Ezeréve" nem jártam erre: a forrásnál lévő réten sátraztunk a BEAC-Maxi előtt, anno.. inkább nem is árulom el, hogy mikor.. :) Pecsételés után tízóraiztunk az asztaloknál. Félórás pihi után térünk vissza a kékre, ami rögtön meredek emelkedővel kezdett. Később enyhült az emelkedő, de sajnos a sár nem kell kisebb - hóval már csak a Csóványos-árok után találkoztunk. 

Találkoztunk viszont egy szemből érkező családdal, akik szintén a kéktúrában voltak érdekeltek. A K+ (régen: P+, Szokolya felől) után még néhány nyiladékot kereszteztünk, mire a kilátóponthoz értünk. Csodálatos volt a kilátás: mind a Börzsöny felé, 

mind a túlpart felé remek a kilátás. 

10-15 perccel (vagy egy csokinyi idővel) később folytattuk utunkat. A Nagy-Kő-hegyről (383m) a Kis-Kő-hegy felé tesz egy kunkort a kék, mielőtt észak felé fordul - itt még hóban mentünk. Aztán egyre több lett a sár, de ekkora már mindegy volt: mindhárman kis vadmalacok voltunk.. :) A vasutat keresztezve már csak egy rövid kaptató volt vissza Nógrádig. Erre felérve már látszott a falu, a vár, 

a Börzsöny, 

visszatekintve pedig a Naszály tömbje. 

A vasútállomáson bélyegeztünk, majd "erőszakot véve" a csapat legkisebb tagján: felkapaszkodtunk a várba. A zászló talapzata a helyére került és talán az ünnep miatt: fel is lett díszítve. 

Fészbúkos és mindenféle képek után visszatértünk a faluba, ahol csak egy fröccsre volt időnk. Visszatrappoltunk a vasútra, ahonnan hamarosan pótlóbusszal mentünk tovább Vác felé.

A túra képei itt.