..szombat reggel klasszikus erdei ébresztőm volt: madárcsicsergős, erdőzúgásos.. Reggelizés, táborbontás, készülődés - majd egy óra múlva útra keltem: vissza a műútra, majd lefelé a műúton. Innen (az előző napi parkolótól) azonban észak felé a SL jelzésen mentem: fel szerettem volna keresni Konczfalva romjait. A szálas bükkösben, patakon átkelve emelkedett az ösvény a romokig.
Mára alig 1-2 épület falait/romjait lehet csak fellelni. A helység ipartörténetileg is érdekes: két különböző korban is lakott hely volt: közel 200 év különbséggel művelték ezt a bányát. A Veresvízi tárnáról makett is látható a múzeumban. A falu romjaitól egy magam találta ösvényen mentem tovább észak felé. Nem sokkal később kisebb tüskeerdőbe kerültem, ahonnan csak nehezen tudtam szabadulni - bozótvágó kés híjján.. Hamarosan kiértem/kiküzdöttem magam egy erdei földútra: ezen menten tovább a patak forrása felé. A Csatornás kútnál a szerpentin kerül, de ezzel együtt szerencsésen vettem az "akadályt" és értem fel egy név nélküli csomóponthoz. (jobbról érkezett az út a Fehér-hegy 555m felöl) A második lehetőségnél balra fordultam - és máris a Tagda völgyben ereszkedtem Hollóháza felé. Átkelve a patakon, a hegy oldalán indultam körbe, majd egy felfedezett vadcsapáson "száguldottam" le a faluba. A központban kávé, fröccs és pihi. Persze shoppingolás is: mind a kocsma alatt lévő árulda, mind pedig a porcelángyár mintaboltja alkalmas ajándékok begyűjtésére. Érdemes a múzeumot is felkeresni. A boltból az alig 200méternyire lévő gyári portához mentem, hogy begyűjtsem a pecsétet. Innen a falun mentem végig, annak felső részén lévő OKT emlékműig.
Évekkel ezelőtt ide lett áttelepítve: a László-tanya udvarán lévő megközelíthetetlen - sajnos... Fotózgatás után nekiindultam a kéknek. A szálas erdőben emelkedő ösvény a falu fölött kiért a Sarjános rétre, aminek felső része az ún. Dög-tér. Itt, másodszor is keresztezve a póznasort: velük párhuzamosan kezdtem el felfelé a haladni. Hamarosan kiértem a betonútra. Ezen alig 100 métert halad a jelzés: balra letér a Drahos-rét mellé/fölött emelkedő Kelemen-bérc oldalába. A csúcsról lefutó ösvény és a betonút újbóli elérése ideális pihenőhely volt.. Innen alig 10 perces sétával értem körbe a Bodó réten. A Panoráma büfében bélyegeztem, felfrissültem. A K jelzés továbbmegy az árnyas erdőben a betonúton. A "cirkuszi"kocsinál kissé továbbmentem: így néz ki a bejárat napjainkban. A kocsitól a kék a tanya kerítése mellett emelkedik, majd hamarosan feltűnik a zárt rész felől érkező "régi" kék is. Nem sokkal később a jelzés 180°-t fordul visszafelé.
Szép bükkösben emelkedik az út a Halyagos hegy (847m) oldalában. Hamarosan balra fordult az ösvény és megérkezett a Z jelzés is. A csúcs előtt pedig szlovák tábla fogadott.. Innen már csak ~70m szint és 300m választott el a csúcstól. Fent pedig csokival jutalmaztam magam - és némi pihenővel..
A csúcsról, a híres csapat útját követve: nekiindultam. A KZ jelzések csomópontjában ledobtam a pakkom: a pár lépésnyire lévő Kis-Milicre kapaszkodtam fel.
Az Alsó-Csata-réti vadászháznál pihentem 5 percet. A ház csodálatos környezetben, forrás mellett bújik meg. Ideális sátrazóhely.. A házzal szemben induló, eleinte V-alakú völgyben/patakmelléken vezet a K. Hamarosan áttértem a patakon, hogy a Magas-hegy (672m) oldalán menjek el. A lombok között feltűnt Pusztafalu is, ami azt jelezte, hogy hamarosan a K□ is megérkezik - illetve, hogy én pedig a Senyánszki-rétre érek. Innen már csak egy rövid lejtő - és máris a Vár forrásnál találtam magam. A Párkány rétnél pedig a táborhelyem is meglett. Megvártam, míg sötétedni kezd és kiürül a parkoló: amint magamra maradtam már állítottam sátrat és melegedett a vacsorám. A vár látványával tudtam nyugovóra térni...
Mára alig 1-2 épület falait/romjait lehet csak fellelni. A helység ipartörténetileg is érdekes: két különböző korban is lakott hely volt: közel 200 év különbséggel művelték ezt a bányát. A Veresvízi tárnáról makett is látható a múzeumban. A falu romjaitól egy magam találta ösvényen mentem tovább észak felé. Nem sokkal később kisebb tüskeerdőbe kerültem, ahonnan csak nehezen tudtam szabadulni - bozótvágó kés híjján.. Hamarosan kiértem/kiküzdöttem magam egy erdei földútra: ezen menten tovább a patak forrása felé. A Csatornás kútnál a szerpentin kerül, de ezzel együtt szerencsésen vettem az "akadályt" és értem fel egy név nélküli csomóponthoz. (jobbról érkezett az út a Fehér-hegy 555m felöl) A második lehetőségnél balra fordultam - és máris a Tagda völgyben ereszkedtem Hollóháza felé. Átkelve a patakon, a hegy oldalán indultam körbe, majd egy felfedezett vadcsapáson "száguldottam" le a faluba. A központban kávé, fröccs és pihi. Persze shoppingolás is: mind a kocsma alatt lévő árulda, mind pedig a porcelángyár mintaboltja alkalmas ajándékok begyűjtésére. Érdemes a múzeumot is felkeresni. A boltból az alig 200méternyire lévő gyári portához mentem, hogy begyűjtsem a pecsétet. Innen a falun mentem végig, annak felső részén lévő OKT emlékműig.
Szép bükkösben emelkedik az út a Halyagos hegy (847m) oldalában. Hamarosan balra fordult az ösvény és megérkezett a Z jelzés is. A csúcs előtt pedig szlovák tábla fogadott.. Innen már csak ~70m szint és 300m választott el a csúcstól. Fent pedig csokival jutalmaztam magam - és némi pihenővel..
Az alpesi tájakat idéző környezetben az OKT talán legmeredekebb lejtője várt: lassan lépkedtem lefelé. A "sebességnek" köszönhetően fedeztem fel egy kőfolyást, ahonnan ezt láttam:
A klasszikus film itt érhető el!
Egy másik itt ..
Érdemes ezt is megnézni ..
(folytatása következik)