OKT a Cserehátban - második nap

(az előző túra folytatása)

Reggelre alaposan kipihentem magam, gyors "pancsolás", majd früstük a gondoknőm (Marika néni) vendéglátásával.. Persze játék kutyussal...:)

A pénzügyi elszámolást követően útnak indultam. A faluban járva is feltűnt, hogy éjjel esett - és a szerencsém, útban Felsővadász felé el is múlt.. Egy rövid, 15-20 percre elkapott az eső, de a jó felszerelés , jó helyen történő beszerzése megoldja.. :) A falu után nem sokkal elfogyott a kék jelzés, így megint csak rutinból mentem - pár száz méter  után megtaláltam a szalagozást.. Ez kb 800 méteren vezetett - a krítikus szakasz után ismét jöttek sorban a jelzések. Felsővadász előtt fogytak el, de itt a falu látványa már adta magát - illetve az irányt.. Itt a falu apraja-nagyja fel-alá mászkált, lévén Húsvét hétfő volt.. A pech pedig ezzel az, hogy nem volt nyitva a kocsma.. A faluról és a kastélyról azért készült kép, érdemes benézni az albumba ezért - és a többiért..

A falu végén túl szintén nem vezetett kék jelzés, de a rutin itt is bejött - minden gond nélkül átértem Nyéstára. A falun csak "átszaladtam" .. Jó, azért pár kép került az albumba is.. :) Tovább, Abaújszolnok felé. Itt a híd előtti fehér házban a helyi cigány-önkormányzat elnöke volt, aki bélyegzett - vele beszéltem pár szót a falu helyzetéről, sorsáról..

A faluból kiérve itt is elfogytak a jelzések, de egy út lévén: nem kellett agyalni az irányon.. :) Baktakék felé ismét elfogyott a szerencsém és egy kis zápor elkapott. A kocsmáig vezető utam végigkisérte, sőt még a falun túl is.. A szakasz itt részben a két falut összekötő országúton vezet - itt szerencsére lehet tempózni és időt nyerni.. Fancsalba érve már csak a locsólok végstádiumát láttam: pár széles léptű ember személyében. A kocsmával szemben lévő háznál van a bélyegző .. Nos, a szomszédos ház kutyái másodpercek alatt teleugatták velem a falut.. Mindenki tudta, de főleg a négylábúak,  hogy idegen jár itt ..:) A falut elhagyva egy gyümölcsligeten vezet az út (persze: dombra fel és le) Abaújszolnokra.. De! A dombtetőre kiérve meglátni a Zempléni-hegység csúcsait - nagyon megkapó látvány.. Tessék "beugrani" érte a fotóalbumba.. :) Egy kis ízelítő itt látható:

A fenti falu ma már Encs része, nekem csak pár képre jutott időm..
A vasútállomáson egy gyors pakolásra futotta mindössze - és már robogott is velem a vonat Miskolcon át - Füzesabonyig, majd Budapestig.

Egy dologra ki kell térnem..
A térségre mindenki előítéletekkel gondol az itt élő kisebbség kapcsán.. Nos, nekem a két nap során semmilyen gondom nem volt velük, végig szót értettem velük és mindenki mással is.. Lehet, hogy a média ördöge bújik meg az ügy mögött .. ?

Egy szó, mint száz: jó kis túra volt! :)