2013. szeptember 22., vasárnap

Barcasági hegyekben - 2 - Nagykő-havas

..a szombati napra tervezett túrát a brassói szervezők nyilvánossá tették, ezért aztán vagy 20-25 másik túrázóval együtt vágtunk neki a Nagykő-havas (1843m) csúcsának. A busztól egy egyre szűkülő völgybe értünk be - végig a Szabonya-patak medre mellett. 
A vízfolyás a Hétlétrás vízeséshez kalauzolt minket. Mivel a hegység zömmel (mezozoikumi zátony-)mészkő, ezért az idő folyamán a víz könnyedén kettészelte: a Csűrkőmező árka patak vize folyik rajta keresztül. 1929 óta létrák segítik az előrejutást az alig 160 méter hosszú szorosban (50 méter vízesés mellett) - sajnos azonban minket nem segítettek: mint a lenti kép is mutatja, az alsó létrát elmosta a víz. 
Ezért csak pár képre futotta, 
majd visszatértünk a K∆ jelzésre. A Medve-szakadékon keresztül értük el  a családi utat (PI) . Útközben  elhaladtunk a sziklafalak mellett: több, mint 200 méter széles és 70 méternél is magasabb: impozáns látvány! 
A családi út csomópontjánál kiértünk egy kilátó-pontra: itt fújt egyet a csapatunk a továbbindulás előtt. A családi út persze csak a magashegyi viszonyok között értendő, íme egy kép róla: 
Az úton hamarosan felértünk a Csűrkőmezőre, ahol az EKE turistaháza és pár szamár várt minket. 

Az új turistaházat 2004 májusában adták át, mert a régi, téglaépület leégett. Kevés férőhellyel rendelkezik (tizenöt ágy), de hétköznap biztosan találni helyet, hétvégére azonban foglalni kell, mert sokan töltik a hegyen szombat estéjüket. Innen már csak egy óra kapaszkodás a csúcs: 
egy utolsó rohammal bevettük. Az elmaradhatatlan csúcsfotó: 
Egy órás pihenő után indultunk vissza. Egy kis kitérőt tettünk az Írott kőnek nevezett szikla felé. Nevét a sziklafalon élő alacsonyabb rendű növények, a zuzmók körül kialakult hártyaszerű mészkőkicsapódásokról kapta. Ezek, a rózsákhoz hasonlító alakzatok, 5-10 méter magasságban teljesen ellepik a sziklafal keleti oldalát, mintha kínai rajzoló nagy gonddal festette volna oda őket. Íme:
A kis térő után visszafelé felkapaszkodtam az út mellett megbúvó Kőkapuhoz, íme: 
Innen egyes út vezetett a turistaházhoz. A szamarak, emberek is árnyékba próbáltak húzódni: nagyon meleg volt, több, mint kellemes.. 
Pihenő után indultunk neki a családi útnak, ami végig könnyed ereszkedés volt - még pletyizni is volt idő a lányoknak.. :) Kora estére értünk vissza a buszhoz - és egy fél órával később a szálláshelyünkre. Kellemes nap volt! 

A túra képei itt
Egy film itt