Hétvégi kéktúra a Cserhátban - 3

(az előző túra folytatása)

..reggel sátorpakolás, csomagolás volt a program - elbontás előtt így nézett ki a két kastélyból az egyik:

Ezek után a pár lépésre lévő kocsmába mentünk: reggeli kávé nélkül a fű sem nő.. :) (ez persze rögtön  falu szélén megcáfolásra került..:) ) Közben pár szót váltottunk a helybéliekkel - majd nekiindultunk. A faluból egy réten át vezet tovább az út Terény felé - aminek vége ismét mocsaras volt - de nem annyira, mint legutóbb..

Vagy csak a madarak hiányoztak? :) A műút persze nem sokkal jobb, mint máshol az erdei betonutak - ezen mentünk tovább. Útközben egy tapsifüles volt velünk egy rövid szakaszon:

A falu központjában egy rövid csokievésre megálltunk, majd megkezdtük a következő felfelé kapaszkodást. A kék a szántóföld szélén vezetett fel, majd emlékezetből mentünk tovább: nem igazán voltunk bővében a jelzéseknek. Már érkezőben voltunk Szandaváraljára, amikor egy szemből érkező kéktúrás csapattal találkoztunk. Rövid csevegés után beértünk a faluba. Pecsételés, vízvételezés és csokievés volt a program - "amúgy" remek sátrazóhely:

Innen a kék az országúton, Szanda vár felé megy tovább - a két település között tér le a vár felé. A hegy és a vár maradéka egyre közelebb került:

Az utolsó métereken már erdei ösvényen mentünk felfelé, majd kiértünk a várrom szikláira.

Az 544m magasságban lévő vár már az 1500-as évek közepétől pusztul, mára csak a tornyának jellegzetes, messziről is jól látható darabja maradt fenn - sajnos. Reméljük előbb utóbb a megóvására is sor kerül. Velünk együtt egy másik család is ott járt - távozóban pedig még eggyel találkoztunk. A vártól jól látszott a Mátra a távolban és a magunk mögött tudott szakasz,

illetve a ránk váró.. :) Negyedórás élvezkedés után: menni kellett. A kékről még kis kitérőt tettünk a bazaltorgonák felé,

visszaintegettünk a várnak - majd megkezdtük az ereszkedést. A kék egy szakaszon felhagyott bányaúton halad, de aztán hobbiházak közé vezet. Nnnna itt tévedtünk el megint - szerencsére jó völgybe tértünk be és ereszkedtünk a faluba: rögtön a sztúpánál közöttünk ki. A hátizsákokat magunk mögött hagyva mentünk fel a lépcsőkön egy kis nyugalomért.

A lazulás után besétáltunk Becskére és meg sem álltunk a kocsmáig. A bélyegzés mellé csak rövid ünneplés járt: sajnos kötve voltunk a vonathoz. Cirka 20 perccel később már az országúton trappoltunk - hogy aztán várjunk úgy 10-15 percet a vonatra. A várakozás perce alatt befutott még egy kéktúrás család: velük találkoztunk Gánton. Hamarosan megérkezett a vicinális, hogy Aszódra röpítsen minket.. :)

A nap képei itt.

Egy korábbi túra itt.

A híres csapat filmje itt.