.."hajnalban" ébredtem (itt) , mondhatni a szokásosra: erdei munkások jöttek autókkal, teherautókkal felfelé a betonúton Hejce felől. Ha már felébresztettek, nekiláttam összepakolni a cuccom.. A P jelzés pár lépés után jobbra tér az erdőbe és emelkedni kezd. 10-15 percnyi lihegés után a Sólyom-kő alá érkeztem, ide kapaszkodtam fel. Pár jutott csak a tájra, pedig..
Visszatértem az ösvényre, ami pár perccel később, a Borsó hegy nyergében derékszögben jobbra fordul. Itt azonban egyenesen továbbmentem: alig 5 perc sétával elérhető a 2006-os repülőgép-szerencsétlenség áldozataira emlékező park..
A kitérő után visszatértem a P jelzéshez, hogy 15 perccel később életem legnagyobb elkeverését hozzam össze.. :( Miután cirka egy óra plusz séta után visszataláltam a P jelzésre, pár perc alatt elértem az Amádé vár romjait. Mára csak egy falmaradvány látható, pedig fénykorában a kiskirály központi vára volt..
Károly Róbert 1317-ben romboltatta le, azóta pusztul.. A vártól folyamatos az ereszkedés - olykor meredek ösvényen vezet le az út a Kis-patak völgybe. A dózerútról, a tisztás végében lép be a jelzés a fák közé (és a patak túloldalára) , hogy kellemes ösvényen a pálos kolostor romjaihoz vezessen..
Sajnos mára csak a templom falai állnak, a kolostor falait itt-ott már nem lehet kivenni.. :( A kellemes ösvényen továbbmentem, alig 10 perc múlva már a Potácsháznál voltam. Itt fújtam egy percnyi pihenő alatt, majd tovább ereszkedtem Telkibánya felé. A sípálya nyiladéka után lassan beért a jelzés a faluba - innentől hosszú betonos gyaloglás várt rám. Az utat a múzeum alatt lévő kocsmában szakítottam meg bélyegzés és fröccs erejéig..
A falu után a P jelzés betér balra - én azonban tovább mentem és csak a Kánya-hegyre vezető útnál tértem le a főútról. Szerettem volna ugyanis megnézni a Teréz-tárót. A betonúton gyors tempóban haladtam, de sajnos lakat várt rám.. :( A tárótól irányt tartva haladtam tovább, így értem a tavasszal már bejárt tisztásra a Fehér-hegy alá. A "szokásos" Tagoda-völgyön mentem le a "Szörnyű"-katlanba, Hollóházára. A központban lévő kocsmában pihi és fröccs, majd a porcelángyár+pecsét volt a programom. A falu végétől alig egy kilométerre, a Toroki erdészháznál betér a jelzés az erdőbe, ahol több ösvényt keresztezve ér ki a Zsidó rétre. És ekkor már feltűnik a jellegzetes sasbércen magasodó célpont, a füzéri vár: a látványért mindig megéri..
A Jassó kereszt mellett elhaladva már szinte a faluban vagyunk.. A központban lévő kocsmában bélyegeztem és fröccsöztem. A zsákom megőrizték, amíg felmentem a várhoz. Erősen sötétedett, mire felértem. Tavasszal kellemes beszélgetésbe bonyolódtam a várkapitánnyal és feleségével: ez megismételtük.. :) Gyorsan továbbléptem a várba.. A Milic-csoport és a többi zempléni hegy látványa: szép lezárása volt a három napnak..
(a faluból busszal és stoppal jutottam el Sátoraljaújhelyre, köszönet érte!)
Az előző napok cikkei itt és itt olvashatóak.
A fotók itt nézhetőek meg, a film itt.
Zempléni túrák itt érhetőek el.
Egy és még egy film a látnivalókról.