Hétfőn reggel, talán a házban töltött éjszakának is köszönhetően: kipihenten keltem. Reggel pár szót váltottam a gondnoknővel, majd nekiindultam. A kék a patak mellett emelkedve hagyja el a falut.
Útközben egy erdőírtásos rész egy kis odafigyelést igényel, de ezt leszámítva: könnyű túra felérni a cseréptói elágazáshoz.
A klasszikus filmben is csak a romokat tudták megmutatni: mára még ez sem látszik belőle.. :(
A tetőn keresztezi aztán keresztezi a P jelzés a kéket - innen kis pihenő után folytattam. Az útvonal egy félkört leírva megy körbe: közötte pedig a Tarda-völgy felső szakasza.
A Mocsárrét után nem sokkal, balra leágazik a K□ jelzés. Egy vízmosásos szakasz után kiértem a betonútra: szemben a kerítésen van a kék doboza.
Pecsételés és csokievés volt a program. Ekkor még csak 11óra volt, ezért elhatároztam, hogy egy rövid túrát megyek a Sátoros-hegyeken. Az aszfaltúton balra indultam el, Rudabányácska felé. Sajnos egyik kocsma sem volt nyitva, így a vágyott menünek lőttek. "Szárazon" kellett nekivágnom a Z jelzésnek és az emelkedőnek. A Borz tanösvényen kicsit elkevertem, de szerencsésen megérkeztem a Fejedelem-forrásokhoz. (a háromból csak két forrásnak van háza)
A Zo jelzésen visszamentem a Z útra, majd egy csomóponthoz értem: megjött a P és a Z+ is. Az előbbin mentem tovább a Vörös-nyereg felé. Itt eléggé lehangoló volt látni a pusztuló házakat.. A nyeregből a Kecskehát oldalára (482m) fel-, majd lekapaszkodva értem el a Nagy-Nyugodó nyeregbe. Itt a tábla megemlékezik a "régi" kékről.. Ma már PK+ ami kivezeti az embert a városból. A Tatárka-tisztáson áthaladva ér ki a jelzés a Bányi-nyeregbe. Itt fújtam egyet - ha már egy óra volt..:) A pihenő után nekivágtam, az útvonal végig a hegy oldalán araszol, fel-le. Útközben több pontról is remek kilátás nyílik a Bodrogköz felé:
Így keresztezzük a Pandák-völgyet és érintettem a Csonka-kútat. Egy órával később már a Rákóczi-fa tövében voltam. A matuzsálemet érdemes felkeresni..
Kis pihenéssel és pár lépéssel később a (Rákóczi-túra) P jelzése keresztezett. Pusztadélő után a Rókás völgy következett. Hamarosan az egyik legsárosabb szakaszra értem: a fokozott erdészeti munka azt jelentette, hogy közeledek a Cirkáló tanyához. Íme a tanya:
A tanyától a Kovács patakig nem volt gond, de aztán Makkoshotyka fölé kiérve: szem elől tévesztettem a jelzést - "rutinból" mentem le végül.. A falu központjában vásárlás és pihi a kocsmában. A pecsét mellé plusz fröccs is járt.. :) Egy órával később vágtam bele a folytatásba: estére a Cifra-kút volt a kiszemelt táborozóhely. Egy életkép az útról:
Ide szerencsésen felérkeztem, ahol nekiláttam tábort verni, főzőcskézni. Korán nyugovóra tértem, 20 órakor már nyomtam a gombot.. :)
A nap képei itt érhetőek el!