.. hétfő reggelre már csak egy rövid, ~10 kilométeres szakasz várt rám.
Az éjszakai esővel (illetve az eredményével) csak reggel szembesültem - szerencsére nem volt dagonya napközben. Kényelmes tempóban összeraktam a pakkot, majd nekiindultam. Pusztamarótról a P együtt indul a K jelzéssel. A búcsú pillanatai:
Egy emelkedős és erdei kerítéses szakasz után a P balra tért el - a kék, villanypóznák alatt Péliföldszentkereszt felé. Innen visszanézve még látszott a Gerecse tömbje, a TV toronnyal:
Kellemes erdei ösvényen kapaszkodtam felfelé - a Duna-partig senkivel nem találkoztam. Ennek ellenére a szakasz nem volt unalmas: a pisznicei barlang közelében vezetett az ösvény - ez azonban szigorúan védett hely! A jelzés hamarosan ereszkedésbe csapott, majd kiért egy ligetes részre,
mielőtt újra belépett volna az erdőbe - és újabb lejtésbe.:) Hamarosan egy mélyútba tért az útvonal, ahol elágazás és egy feszület is található. A mélyút végén beértem Piszkére, a helyi stadion mellett. A főútra kiérve bő kilométert mentem a volt megállóhelyig. A füzet szerinti célba ma már nincs bélyegző, az utca végi boltban adtak. Ja, a "célfotó":
A boltból egy újabb kilométeres séta várt rám: a volt (?) papírgyárnál lévő kocsmában töltöttem az időt a busz indulásáig..
A nap képei itt!