Hát hogy is induljak neki... Elalvással hogyan máshogy. Nem egyszerű a "drogfutárok" élete. Mielőtt bárki hívná a 107-t, közlöm csak gyógyszert szállítok. Éjjel. Reggel 6-kor sikerült magam kitépni az ágyból. Tankolás, aztán csúzli Miskolcra. Ezúttal Bátor Úr is jött. A Tiszai-pályaudvaron kocsi leparkol, jegy megvesz, majd a közeli csehóban vártuk a Bódvaszilas felé vágtató TGV-t. 1 óra zityi-zötyi után végre megérkeztünk (Pecsét az állomás kerítésén). Na mondom azé' egy söri csak belefér, így megkerestük az egységet. Innen, láttam hogy a régi kék megy felfelé, de hát biztos voltam benne hogy jó lesz az nekem. Na persze. Végig a cigánysoron. "Bácsi van csokija? Nincs. Utálom az édességet. Akkor a söre? Na persze még mit nem." A Bátor azért jó hogy ott volt, de nem csokiztam be a gatyóba. Miután elhagytuk a rejtett erőforrások sorát, végre beértünk az erdőbe. A Barlangkutató-forrásnál kajáltunk.
 |
| Barlangkutató-forrás |
Innen combos emelkedővel értünk fel a Szabó-pallag erdészházhoz. A ház romokban de az esőbeálló az tip-top.
 |
| Szabó-pallag esőbeálló |
Szorított az idő minket, úgyhogy ki kellett lépni. Jósvafőn volt szállásunk a
Garan vendégházban. A kutyát beengedik. De még előttünk volt Derenk is. Mint ismeretes Horthy Miklós telepítette ki a község lakóit, hogy medve rezervátumot hozzon létre. Nem a világ végére meg a gulágra, kedves libsik, hanem a környező falvakba. Nagy különbség. Bár az eljárással magam se értek egyet. Egy tábla viszont megfogott. Megtagadta.
 |
| Tisztelet |
A volt iskolaépületet szépen rendbe hozták. Valamit valamiért.... Szelcepusztáig szinte vágtattunk, mivel nem volt kedvem sötétben botorkálni. Kezdtem elveszíteni a fejem az irányjelző táblákon. Csupa haszontalan info rajtuk. Gömörszőlősön meg is tudtam miért, de erről majd később. Szelcepusztán a lovak a kerítés mentén kísértek minket. Itt a piros jelzés 2 kilivel rövidebb Jósvafőre. Amúgy is idegállapotban vótam' Mónika, így le is verettem ezen a faluba.
 |
| Érkezés Jósvafőre |
Na és hová érek? A kocsmába bazd meg. Kérdezem a kis csajszit merre találom a szállásomat. A szomszéd ház. Mondom az zsír. Akkor jagersör. Megjön a szállásadóm is. Fasza csákó. A szoba kellemes, zuhanyzóval ellátva. Nem kellett altatni 22 km után. Nem ide vág, de a voda térerő itt halott. Meg a túra nagy részén is. Másnap korábban ébredtem, mint gondoltam. Bátor öntudatlanul hevert a szőnyegen. Jössz? Fel se ébredt. Sör kávé jager. Kérdem mennyivel jövök? 620. Mondom mi a jager? Nem. Az egész. Ideköltözök... Betévedt egy sajtkészítő is az egységbe, 1100ért rögtön vettem tőle egy fél kiló házi füstölt sajtot, amit a gyerekeknek vittem haza. Érdekes mód nem romlott meg... Elindultam Aggtelek irányába, közbe a Tengerszem-tónál Bati fürdött. Ezért tuti lelőnek a természetvédelmi őrök.
 |
| Tengerszem |
Fent a barlang bejáratánál kaja, majd tovább az úton. Aggteleken kocsma nincs, illetve van bolt kombóval. A helyiekkel itt is sikerült összehaverkázni egy óra erejéig. Kedvesek, barátságosak az itteniek. A mi Dunántúlunk számukra már Ausztria.... Kimentünk pecsételni a barlanghoz. Közös fotó.
 |
| Aggtelek |
Megint elbasztam az időt, mert szeretek pofázni és közben inni is, így szednem kellett a lábaimat Zádorfalva felé. Az út a gúnyhatár mellett is elhalad, meg is tiszteltem...
 |
| Fuck!!! |
Néha belefutva, de világosban ott voltam Zádorfalván. Kocsma, bélyegzés. Full cigány mindenki. Kivéve a pultos csajszi. Nem volt semmi gond, amúgy is ballagás volt. Addig sikerült itt is elpofáznom az időt, hogy közben este lett. A Zsanett (a pultos) mondta ne aggódjak, jön a barátja érte és amúgy is ő is alsószuhai és majd ők elvisznek az
Ablonczy vendégházhoz.
Na hát így maradtam. Már lemondtak rólam amikor beestünk. Nagyon kedvesek voltak, mondtam szóltam volna, hogy kések ha van térerő. Nagyon fasza ágyikóm volt. Kipihenten keltem .Vissza kékre majd irány Gömörszőlős. A faluban egy lélekkel nem találkoztam, csak egy hasonszőrű túrázóval. Tőle tudtam meg, hogy az OKT táblákon miért szerepel csupa haszontalan info. Mint, a Mari nénit hol baszták seggbe barlang, a Pöcsöm-rét, és a Dagonya-szántó. Mert kérem itten ejus' pénzek lettek lehíva' hama' gyorsan irodából megoldjuk. Remek. Az, hogy a két pecsételőpont mennyire van egymástól az senkit nem érdekelt. Az Evtársak' ünnepi határidő előtti ünnepi határidő alatt át akarták adni a nagy büdös semmit. Ja és a táblák. Jól beforgatták őket.....
 |
| Garancsi a jó k......... |
Hát ilyen szép ha mindenki Béla.... Terv teljesítve, fogd be a pofádat köcsög túrázó. A jelzések viszont tényleg jók, legyen ez a mentségük, az egész szakaszon. Egyszer se kevertem el. Betonon le Kelemérre. Tompa Mihály szülőfaluja. Nem vagyok egy nagy irodalmár, csak megemlítettem. Előbb mentem, be a krimóba, mint a múzeumba. Igen egy büdös köcsög kulturálatlan paraszt vagyok. Ez van. A Mohos-tavakat viszont, mindenképp látni akartam.
 |
| Mohos-tó |
Nem kezdem el itt leírni miért fasza ez csak önmagában véve, nézzen mindenki utána. Nem sok ilyen van. Putnokig a Bátor újra erőre kapott. Nem tudom hányszor mondtam neki nem bírok gyorsabban menni.
 |
| Putnok előtt |
Aztán csak fogyott a táv. Hol érek be? Na hol? A cigánysoron. Tökéletes keret... Itt se volt gond, de az életkörülmények... na jó hagyjuk is. Ki mint vet úgy arat. Lecsoszogtam az állomásra, jött a TGV, egy óra múlva. Vissza Miskolc. Majd Fehérvár.
Laca.
A túra fotói
itt.
